Letöltendő fogházbüntetés halált okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt

 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. április 21-én egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre és végleges hatályú járművezetéstől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki 2013 augusztusában Budapesten, az Örs Vezér téren okozott halálos közúti balesetet.

 

A vádlott az általa vezetett személygépkocsiban egy kereszteződésben rosszul lett és elvesztette a jármű felett az uralmát. A gépjármű folyamatosan gyorsulva, védőoszlopokat kidöntve elütötte az aluljáró lépcsőfeljáróján, illetve a járdán közlekedő gyalogosokat, akik közül az egyik a baleset következtében elhunyt, egy maradandó fogyatékosságot eredményező súlyos sérüléseket, további egy ember 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést, míg két sértett könnyű sérüléseket szenvedett. 

 

Az ügyész perbeszédében a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint a vádlott járművezetéstől történő végleges eltiltását indítványozta. 

 

A védő elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan enyhe büntetés kiszabását kérte.

 

Az ítélet szóbeli indokolásában a bíró kifejtette, hogy a bíróságnak - tekintettel arra, hogy a baleset bekövetkezése, annak körülményei az eljárásban nem voltak vitatva - elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vádlottnál bekövetkezett epilepsziás roham, vezetésre való alkalmatlansága felróható-e a vádlottnak és ehhez kapcsolódóan megállapítható-e a büntetőjogi felelőssége. A vádlott és a tanúk vallomása, az orvosi dokumentációk, valamint a vádlottat korábban kezelő orvosok és igazságügyi orvosszakértők vallomása és véleménye alapján megállapítható volt, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy epilepsziás megbetegedésben szenved, ennek ellenére azt nem kezeltette. Az évente két alkalommal előforduló éjszakai rohamokat követően sem keresett fel neurológiai szakrendelést, továbbá a házi orvosa által alvászavarra felíratott – elsősorban epilepszia kezelésére szolgáló – gyógyszert, melynek több mint 10 évvel azelőtt kiírt napi adagja egy 4-5 éves gyermek kezelésére lett volna egyébként is elegendő, sem szedte megfelelően. 

 

A bíróság megállapította, hogy a vádlott tudatos gondatlansággal követte el a bűncselekményt. Azzal ugyanis, hogy a betegségének kezelésére nem mutatott az orvosokkal együttműködési hajlandóságot, magát 14 éven át neurológiai szakrendelésen nem vizsgáltatta ki, gyógyszerszedését önkényesen váltogatta úgy, hogy tisztában volt vele, hogy a gyógyszermegvonásnál a korábban már nappali epilepsziás nagy rohamot váltott ki, felvállalta a veszélyt, azaz tudatában volt magatartása lehetséges következményeinek, azonban könnyelműen bízott azok, így a roham, baleset elmaradásában. 

 

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki halált okozó közúti baleset okozásának vétségében és egy év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a büntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyúttal végleges hatállyal eltiltotta a járművezetéstől és kötelezte a bűnügyi költség viselésére.

 

A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást, valamint az elhunyt sértett hozzátartozójának megbocsátását, ugyanakkor súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy azon túl, hogy a balesetben egy ember életét vesztette, többen megsérültek, valamint a gondatlanság tudatos voltát. 

 

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész jogorvoslati nyilatkozatának megtételére három nap gondolkodási időt tartott fenn, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbeztek.

 

2016. április 22.

 

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya