Négy év, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságveszésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék 2017. április 25-én azt a fiatalkorú vádlottat, aki 2015 novemberében kábítószer hatása alatt megkéselt egy mentőápolót.

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2015. november 3-án reggel – ahelyett, hogy iskolába ment volna – egy csepeli társasház egyik lakásában egy ismerősével elszívott egy pszichoaktív anyagot tartalmazó cigarettát, ún. biofüvet, amelyről azt hitte, hogy marihuánát tartalmaz. A cigaretta azonban egy új pszichoaktív anyagot tartalmazott, melynek hatására a vádlott rosszul lett, szédült, émelygett. A lakásból kilépve a liftbe még be tudott szállni, ott azonban összeesett, majd elvesztette az eszméletét. A vádlott állapotát észlelve több lakó a segítségére sietett, egyikük az Országos Mentőszolgálatot is értesítette. A mentőautóban a vádlott az egyik pillanatban nyugodtan viselkedett, a másikban pedig emelt hangon válaszolt a mentőápoló neki címzett kérdéseire. Útközben a fiatalkorú terhelt az ápoló tiltása ellenére kicsatolta a biztonsági övét, majd az iskolatáskájából először az ellenőrzőkönyvét vette elő – azt a mentőápolóhoz dobta –, majd kihúzott egy 13 cm pengehosszúságú kést, amelynek a markolata boxerként volt kialakítva. A vádlott az ápoló többszöri kérésére sem adta át neki a kést, hanem hirtelen felállva egy közepes erejű, előre irányuló mozdulattal a sértett hasának jobb oldalán megszúrta a mentőápolót, akinek az autóvezető segítségével sikerült megakadályoznia, hogy a vádlott további sebelüléseket okozzon neki. A sértett a szúrás következtében életveszélyes állapotba került, gyors orvosi beavatkozás hiányában fennállt a halál bekövetkeztének reális esélye.

 

A Fővárosi Főügyészség közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolta meg a terheltet, s fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt vele szemben. A védő kettős indítványában büntethetőséget kizáró ok fennállására hivatkozva elsősorban védence felmentését, másodsorban pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítását kérte.

 

A bíróság az ügyészségi indítványnak helyt adva – a vádlott beismerő vallomása, a tanúvallomások, az okirati bizonyítékok, valamint a szakértői véleményekben foglaltak alapján – emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a fiatalkorú elkövetőt, akit négy év, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélt – mellékbüntetésként pedig négy évre a közügyektől is eltiltotta a vádlottat.

 

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában többször kitért az együttes igazságügyi elmeorvos, orvos-  és pszichológus szakértői véleményben foglalt megállapításokra, a terhelt beszámítási képességének megítélése ugyanis szakértői kérdés. A szakértői vélemény szerint a terheltnél az elfogyasztott szer hatására nem egy heveny elmekóros állapot alakult ki, hanem azok a tünetek, amiről a vádlott beszámolt, a terhelt által elfogyasztott anyag szokásos hatásai voltak, amelyek büntethetőséget kizáró, ill. korlátozó tényezőként nem vehetők figyelembe. A bíróság a szakértői vélemény megállapításait a tényállás alapjául elfogadta, mivel a vádlott eljárás folyamán tett vallomása sem utalt arra, hogy a szer hatására pszichotikus állapotba került volna, és nem merült fel az eljárás során egyéb adat sem arra vonatkozóan, hogy a szúrás pillanatában a vádlott beszámítási képessége ne lett volna teljes. A bíróság vizsgálta továbbá, hogy a terhelt alappal hivatkozhat-e arra, hogy az általa elfogyasztott kábító hatású szer tekintetében tévedésben volt. A bíróság ennek kapcsán indoklásában hangsúlyozta, hogy Magyarországon egyik kábítószer sem legális, a normál kereskedelmi forgalomban nem árusított kábítószerek összetétele pontosan nem is ismert, így a kábítószer fogyasztója vállalja annak a kockázatát, hogy a szer elfogyasztását követően milyen állapotba kerül és a kábító hatású anyag hatására milyen cselekményt követ el. 

 

A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette számításba, hogy a cselekmény kísérleti szakaszban maradt, míg az önhibából eredő bódult állapotot – amelyben a vádlott tettét elkövette – súlyosító körülményként értékelte.

 

A döntést az ügyészség tudomásul vette, a vádlott, törvényes képviselője és védője elsősorban felmentésért, másodsorban pedig enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

 

Budapest, 2017. április 25. 

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály