A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 29-én M. I. I. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése bűntette miatt halmazatban 4 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

 

A bíróság O. Zs. II. rendű vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett csalás és bűnsegédként elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntette miatt 1 év 8 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. K. L.-né III. rendű vádlottat pedig bűnsegédként elkövetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és bűnsegédként elkövetett számvitel rendjének megsértése bűntette miatt 6 hónap, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

 

A V. és XIII. kerületi ügyészség két vádiratban jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettével és más bűncselekménnyel vádolta meg az I. rendű vádlottat. A bíróság a váddal megegyezően ítélte meg azt, hogy a vádlottak a csökkent munkaképességű dolgozóik után a központi költségvetésből jogosulatlanul igényeltek és jutottak támogatáshoz. A bizonyítási eljárás során nagyszámú tanú állt a bíróság rendelkezésére, akik elmondták, hogy kaptak ugyan munkát az I. rendű vádlottól, azonban általában az okiratokon szereplő összegeknél csekélyebb fizetést vettek kézhez. A szakértő megállapította, hogy a vádbeli cégek a számviteli szabályok megsértésével működtek. Mivel nem feleltek meg a kedvezmények igényléséhez kapcsolódó valamennyi jogszabálynak, így nem voltak jogosultak azok igénylésére. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy a II és a III. rendű vádlott bűnsegédként vett részt a bűncselekményekben, azonban mindhárman folytatólagosan követték el a bűncselekményt.

 

A büntetés mértékének megállapításakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe az idő múlását, így volt lehetséges az I. és a II. rendű vádlottnál némileg a minimumérték alatti büntetési tétel kiszabására.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosításért, a minősítés megváltoztatásért és vagyonelkobzásért fellebbezett, míg a vádlottak és védőik enyhítésért, illetve felmentésért nyújtottak be fellebbezést.

 

A bíróság úgy rendelkezett, hogy az I. rendű vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú határozat meghozataláig fenntartja a szökés és elrejtőzés veszélye miatt. Az erről szóló végzés nem jogerős.

 

Budapest, 2016. szeptember 29.

 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya