A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság helybenhagyta a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését, amelyben az helyt adott egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kft. - azaz a felperes – azonnali jogvédelem iránti kérelmének.    

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyt adott a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének és elrendelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint iparbiztonsági hatóság határozatának halasztó hatályát a per jogerős befejezéséig. Az alperesi határozat és a közigazgatási iratok tartalma alapján az elsőfokú bíróság a jogvédelem biztosításánál értékelte, hogy személyi sérülés, veszélyes anyag környezetbe kijutása, környezetkárosodás valós veszélye nem volt megállapítható, az azonnali jogvédelem elmaradása pedig súlyos hátrányt okozna a felperesnek és munkavállalóinak, ugyanis egy folyamatos működésre tervezett üzem leállítása esetén a termelés kiesése jelentős anyagi hátránnyal jár.

A végzéssel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék rámutatott arra, hogy a halasztó hatály elrendelésekor az elsőfokú bíróság azt mérlegeli, hogy a közigazgatási cselekmény végrehajtásához fűződő közérdek, valamint a végrehajtás által okozott fenyegető hátrány elhárításához fűződő felperesi magánérdek ütközésekor az adott helyzetben melyik védelme jelent kisebb hátrányt. A bíróság a mérlegelés során nem lépheti át a támadott határozat tartalmát: amennyiben magából a támadott határozatból indokolhatóan nem derült ki, hogy veszélyes anyag jutott a környezetbe, vagy hogy személyek vagy környezet egyéb más módon veszélyeztetve lenne, az utólag nem pótolható. A határozat kizárólag az óleumtorony és a cirkulációs tartályok tekintetében tartalmazott kötelezést, a határozatból ezek vonatkozásában nem volt megállapítható életre, környezetre vonatkozó veszély.
A másodfokú bíróság azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte-e a határozatban megfogalmazott kifogások alapján az azonnali jogvédelem elrendelésének indokoltságát. A fellebbezés keretében azt kellett volna az alperesnek alátámasztania, hogy a határozatban feltárt kifogásokból eredően személyek vagy környezet veszélyeztetettsége fennáll-e, de a fellebbezésben foglaltak a határozatban nem szereplő körülményekre hivatkoztak.

Budapest, 2019. augusztus 6.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály