A Fővárosi Törvényszék 2017. november 28-án másodfokú ítéletet hirdetett az Sz. M. Z. ellen kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőügyben.

 

A vádlottal szemben a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség 2015 elején emelt vádat 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt. Az elsőfokú bíróság a vádlottat öt tárgyalási napot követően 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 5 évre a tanári foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy Sz. M. Z. 2007-től 2012-ig igazgatóként irányított egy közhasznú egyesület által üzemeltetett budapesti média iskolát, ahol előadói, tanári és foglalkozásvezetői feladatokat is ellátott. A vádlott 2010 és 2012 között két – az elkövetéskor – 15 éves lánytanulóval is intim viszonyba került. A kapcsolat során a vádlott a sértetteket nem fenyegette és nem volt velük erőszakos sem, azonban a szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy a vádlottnak a sértettekkel fenntartott kapcsolata a fiatalok erkölcsi és pszichoszexuális fejlődését negatívan érintette.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletét a vádlott és védője fellebbezte meg. Sz. M. Z. az eljárás során soha nem vitatta a történteket, védője arra hivatkozott, hogy az ügyben szereplő intézmény nem oktatási intézmény, hanem mindig is szakkör jellegű gyakorlati képzés volt, ezért a sértettek nem álltak a vádlott felügyelete alatt – ő nem oktatási, hanem csak foglalkozásvezetői tevékenységet végzett az intézményben. A védői álláspont szerint a vádlott nem követhette el a súlyosabban minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, hanem legfeljebb az enyhébb büntetést jelentő szexuális visszaélést.

 

A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 évre, a közügyektől eltiltást pedig 3 évre enyhítette. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a védői állásponttal nem értett egyet, ugyanis az eljárásban objektív bizonyítékok vannak arra, hogy az ügyben szereplő intézmény oktatási intézményként működik, függetlenül attól, hogy nem állami iskola, hanem egy egyesület üzemelteti. Az intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában önmagát is így határozza meg, továbbá saját pedagógiai programja van, a diákoknak felvételizniük kell, elméleti és gyakorlati oktatáson vesznek részt, félévente vizsgáznak, amely alapján érdemjegyet és bizonyítványt is kapnak. A tanúként meghallgatott diákok és tanárok is megerősítették, hogy az iskolai élet mindennapjaiban a tanár, diák és oktatás kifejezéseket használják, a tanulók nagy része átlagosan 15-16 éves. Továbbá Budapest Főváros Kormányhivatalának tájékoztatása szerint az iskola bekerült a Felnőttképzést Folytató Intézmények nyilvántartásába is.

 

A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlott hosszú évek óta pedagógus, akinek a gyerekek oktatásán túl az erkölcsi fejlődésükkel és a nevelésükkel is foglalkoznia kell. Egy pedagógusnak ismernie kell a határokat, még ha a diákok – korukból adódóan – nincsenek is ezekkel mindig tisztában. A pedagógus és diák viszony nem ér véget a 45 perces tanóra befejeztével, hanem egy tanárnak az iskolai szünetekben, illetve az egyéb iskolai programokon is ennek megfelelően kell foglalkozni a szülők által felügyeletére bízott gyerekekkel. A vádlottnak hivatása gyakorlásakor emberként, férfiként és pedagógusként egyaránt nagy felelőssége volt. Az ügyben a szakértői vélemények egyértelműen megállapították, hogy a két sértett erkölcsi és pszichoszexuális fejlődése sérült a vádlottal a tanár-diák viszonyon túl kialakult intim kapcsolatuk miatt. A bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűntettének valamennyi törvényi tényállási eleme megvalósult.

 

A büntetés kiszabásakor a másodfokú bíróság a vádlott életkorára figyelemmel a büntetlen előéletét, valamint az elkövetés óta eltelt 6 és fél éves időmúlást nyomatékosan figyelembe vette, ezért látott lehetőséget az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés enyhítésére. A tanári foglalkozástól eltiltást az elsőfokú bíróság által meghatározott 5 éves időtartamban a másodfokú bíróság is indokoltnak tartotta

 

Az ítélet jogerős.

 

Budapest, 2017. november 28.

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály