A Fővárosi Törvényszék másodfokon 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki a vád szerint 2018 októberében megtámadott és szexuálisan bántalmazott egy nőt Budapesten.

Az elsőfokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság szexuális erőszak bűntette és testi sértés bűntette miatt 2019 októberében 4 év 6 hónap fogházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a terheltet, amiért 2018 októberében a X. kerületi Jászberényi úton bántalmazott és szexuális cselekményre kényszerített egy futónőt. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belüli és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás nem alakult ki nála. A kiszabott büntetés mértékével kapcsolatban az ügyészség  súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Törvényszék így a korlátozott felülbírálat keretében a bűnösség kérdését és az ítéleti tényállás megalapozottságát már nem vizsgálta, a minősítést is csak annyiban, hogy az az elsőfokú ítéletben írt tényállásnak megfelel-e.

A Törvényszék eljárása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelő, törvényes ítéletet hozott: a PKKB az indokolási kötelezettségének kellő alapossággal és mindenre kiterjedően eleget tett. Az FT ugyanakkor megállapította azt is, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor valamennyi enyhítő és súlyosító körülményt nem ismert fel. Ilyen volt például az, hogy a súlyos testi sértést megalapozó sérülésen túl a vádlott egyéb fizikai sérüléseket, valamint pszichikai sérülést is okozott a sértettnek. További enyhítő körülménynek kell értékelni azt, hogy a vádlott bocsánatkérését a sértett az elsőfokú eljárás során elfogadta. 

Bár a súlyosító körülmények száma nőtt és azok súlya jelentős, azonban a Törvényszéknek a körülmények megítélésénél figyelembe kellett vennie a vádlott elkövetéskori kóros elmeállapotát, amely a Btk. alapján akár a büntetés korlátlan enyhítésére is lehetőséget ad. A beszerzett szakértői vélemények ugyanis megállapították, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésekor az abortív kóros ittasság állapotában volt és ez olyan tudatzavart idézett elő nála, amely súlyos fokban korlátozta abban, hogy a cselekmények társadalomra veszélyességét felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjen. Ennek függvényében kellett értékelni a súlyosító körülményeket is, amelyek szorosan összefüggnek a vádlott cselekménykori tudatállapotával. Mindezek alapozták meg a szabadságvesztés tartamának enyhítését. A másodfokú bíróság továbbá úgy határozott, hogy a büntetés kiszabásánál irányadó körülmények nem adnak alapot a szabadságvesztés törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb – fogház – fokozatban történő megállapítására, ezért azt fogházról börtönre változtatta meg.

Az ítélet jogerős.

Budapest, 2020. szeptember 3.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály