A Fővárosi Törvényszék 2017. március 22-én hirdetett másodfokú ítéletet a kishantosi földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos perben. Az elmúlt napokban a sajtóban megjelent híreket a bíróság az alábbi információkkal pontosítja.

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma másodfokon helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság megismételt elsőfokú eljárása során hozott ítéletét, amelyben a bíróság elutasította a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság keresetét.

A jogerős másodfokú ítélet szóbeli indokolása során elhangzott, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta érdemben a keresetet, ugyanis azt a bíróságok eljárásjogi okból utasították el. Tehát a Fővárosi Törvényszék az ítéletében nem foglalt állást sem a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatok, sem a pályázati eljárások jogszabályszerűségét illetően.

A perben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság több kereseti kérelmet is előterjesztett, amelyeket az eljárás során módosított. A jogerős ítélet a megismételt eljárás lezárása volt, ugyanis az elsőfokú bíróság alapeljárásban meghozott ítéletét korábban a másodfokú bíróság a részítéletével részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára utasította. A jogerős részítélet egyúttal megállapította a földhaszonbérleti pályázaton nyertes Mező Vidék Bt. és a Magyar Állam által 2013-ban megkötött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés érvénytelenségét arra tekintettel, hogy az jogszabályba, illetve nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik.

A jogerős részítélet szerződés érvénytelenségét megállapító rendelkezésével a Kúria is, mint felülvizsgálati bíróság egyetértett.

A felperes részítélet alapján megismételt elsőfokú eljárás során, a módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy a HU21-10240, HU21-10241, HU21-10242, HU21-10245, HU21- 10246, HU21-10247, HU21-10248 és HU21-10249 pályázati azonosító számokon kiírt pályázati felhívások jogszabálysértőek, ezért jogszabálysértően került sor a pályázatok elbírálására is; az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig a bírálat során figyelmen kívül hagyta a Nemzeti Földalapról szóló törvény azon birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó azon fejezeteit, amelyek a biogazdálkodás oktatására és bemutatására, valamint a vidékfejlesztési központokra vonatkoznak.

A másodfokú bíróság a jogerős ítélet szóbeli indokolása során hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában helytállóan fejtette ki azt, hogy a Polgári Perrendtartásról szóló törvény szerint megállapításra irányuló kereset előterjesztésének csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes, azaz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogainak alperesekkel, azaz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel és a Magyar Állammal szembeni megóvása érdekében szükséges, és a felperes az alperesektől teljesítést nem kérhet. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során azt is helytállóan állapította meg, hogy a felperes az előzőek szerinti jogvédelmi igényét, azaz jogainak alperesekkel szembeni megóvása szükségességét nem igazolta, holott ez a megállapítási kereset előterjesztésének az egyik feltétele lett volna. A felperes ugyanis a megismételt eljárásban arra hivatkozva állította a perbeli megállapítás iránti kereseti kérelmei előterjesztése feltételeinek a fennállását, hogy a bíróság keresetének helyt adó döntése esetén pert indíthatna a pályázattal érintett földhaszonbérleti  szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt. A felperes ekként egy jövőbeli igényének a jogalapját kívánta megteremteni a jelen perben előterjesztett keresetével, de ennek érdekében megállapítás iránti per nem indítható. A jelen perben kért megállapítás pedig nem szükséges ahhoz, hogy a felperes a perbeli pályázatokkal érintett földhaszonbérleti szerződések érvénytelenségének a megállapítása iránt keresetet terjesszen elő figyelemmel arra is, hogy a jelen perben meghozott jogerős ítélet nem hatna ki a pályázatok alapján megkötött földhaszonbérleti szerződésekre, illetve nem kötné sem a pályázat alapján a Magyar Állammal földhaszonbérleti szerződést kötő feleket, sem azt a bíróságot, amely ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenségéről döntene. Ezért az elsőés a másodfokú bíróság egyaránt azt állapította meg, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megállapítási keresete előterjesztésének az eljárásjogi feltételei nem állnak fenn.

A jogerős ítélet szóbeli indokolása értelmében ezért az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a felperes megállapítás iránti kereseti kérelmeit annak érdemi vizsgálata nélkül, hogy a keresettel érintett pályázatok és pályázati döntések a felperes által hivatkozott okokból jogszabálysértőek voltak-e, és helytállóan járt el akkor is, amikor azt sem vizsgálta, hogy az I.r. alperes a pályázatok elbírálása során figyelmen kívül hagyta-e a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó fejezeteit. Ugyanezen indokok alapján a másodfokú bíróság sem vizsgálta a fellebbezés elbírálása során azt, hogy a kereset szerinti pályázati felhívások és kiírások megfeleltek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, sem azt, hogy e pályázatok elbírálása során az I.r. alperes figyelembe vette-e a Nemzeti Földalapról szóló törvény birtokpolitikai irányelveit és a Nemzeti Vidékstratégia vonatkozó fejezeteit.

 

Budapest, 2017. március 27.

 

Budapesti Törvényszék Sajtóosztály