A 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bűnügyi felügyelet formájában hosszabbította meg a Budai Központi Kerületi Bíróság 2018. július 11-én a kényszerintézkedést azzal a terhelttel szemben, akit felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével gyanúsít az ügyészség. 
 
A rendelkezésre álló adatok szerint a Fővárosi Törvényszék a 2017. május 19-én jogerőssé vált ítéletével Jozef Rohacot előre kitervelten elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fenyő János sérelmére elkövetett bűncselekmény, és a budapesti Aranykéz utcai robbantás miatt.
 
A fent jelzett ítélet a Fenyő János sérelmére elkövetett cselekmény felbujtójára vonatkozó utalást nem tartalmazott.
 
A nyomozó hatóság a Fenyő sérelmére elkövetett emberölés ügyében a vádemeléssel nem érintett további elkövetők és a felbujtói kör vonatkozásában a nyomozást elkülönítette, ezt követően pedig több alkalommal felfüggesztette, majd folytatta a nyomozást. Legutóbb 2017. október 31-én rendelték el újra a nyomozás folytatását – tekintettel az ügyben felmerült új bizonyítékokra. A rendelkezésre álló adatok szerint Gy. T. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megbízta P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost.
 
A gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.
 
2018. július 11-i végzésében a bíróság mind a lakhelyelhagyási tilalomnak az új törvény szerinti formában való fenntartásának szükségességére irányuló ügyészi indítványt, mind pedig az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt megalapozottnak találta, és megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított személyi szabadságának bizonyos fokú korlátozása továbbra is indokolt, mert megalapozottan feltehető, hogy a terhelt – a gyanúsítás szerinti bűncselekményért kiszabható büntetés mértéke miatt – a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, például megszökne vagy elrejtőzne. E feltételezést a gyanúsított rendkívül kedvező egzisztenciális háttere erősíti. A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is szükséges és elégséges a terhelt vonatkozásában a bűnügyi felügyelet azon formája, amelyet a bíróság korábbi végzése tartalmazott.
 
A 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bűnügyi felügyelet a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el. A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgásához és a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A törvény a bűnügyi felügyeletet gyűjtőkategóriaként határozza meg, amibe tartalmában magatartási szabályként beletartozhat a korábbi törvény szerinti házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom, ezen felül az eltiltás, valamint a jelentkezési kötelezettség is. A bűnügyi felügyelet esetén a bíróság az elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat a terhelt számára.
 
Az óvadék a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító egyik intézkedés, célja pedig a bíróság által elrendelt bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak betartatása, valamint a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétének elősegítése. A terhelt vagy védője indítványozhatja, hogy a bíróság állapítsa meg az óvadék összegét, amelynek letételét követően a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések – így például a bűnügyi felügyelet – esetén a bíróság enyhébb magatartási szabályokat írhat elő. A bíróság az indítványhoz sem az óvadék elfogadása, sem annak összege tekintetében nincs kötve.
 
Jelen ügyben a védői indítvány alapján a bíróság arra jutott, hogy a gyanúsított személyi és vagyoni helyzetével arányos mértékű, magasabb összegű óvadék alkalmazása esetén a számára előírandó magatartási szabályok enyhíthetőek. Döntését a bíróság többek között azzal indokolta, hogy az utóbbi több mint két hónapban nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a terhelt a korábban előírt lakhelyelhagyási szabályokat megszegte volna. A védő emellett részletesen ismertette a gyanúsított nemzetközi sportéletben betöltött jelentős szerepét, valamint az ebből következő feladatait is, mely személyi körülményeket a bíróság is méltányolhatónak tartott.
 
A bíróság mindezeket méltányolva úgy ítélte meg, hogy jelen ügyben – természetesen egy nagy összegű óvadék alkalmazása mellett – lehetséges a bűnügyi felügyelet enyhítése, ezért az óvadék letétele esetére enyhébb magatartási szabályokat írt elő Gy. T. számára. E szerint a gyanúsított kötelezettsége, hogy a megjelölt időszakon belül havonta két alkalommal jelentkezzen az illetékes rendőrkapitányságon. A bíróság az óvadék összegét a védői indítványban szereplőnél magasabb összegben, 100 millió forintban határozta meg.
 
A bíróság indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy az általa előírt magatartási szabályok és az óvadék együttes alkalmazása megfelelően szolgálja a büntetőeljárás érdekeit, s a gyanúsított jelenlétét is biztosítja az eljárási cselekményeken – ugyanakkor aránytalan korlátozásnak sem tekinthető.
 
A végzés nem végleges, az ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést. Az óvadék letételére és az enyhébb magatartási szabályok életbe lépésére csak a végzés véglegessé válása esetén nyílhat lehetőség.
 

Budapest, 2018. július 19.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály