A Fővárosi Törvényszék 2016. április 11-én fegyveresen, jelentős értékre elkövetett rablás bűntettének kísérlete és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt 9 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte azt a férfit, aki  2007-2014 között  országszerte összesen 47 helyszínen, mintegy 50 millió forint értékben követett el rablást. 

 

A vád szerint Cs.R.L. elhatározta, hogy vállalkozása indításához fegyveres rablások elkövetése révén szerzi meg az induló tőkét. A kiválasztott célpontok takarékszövetkezeti fiókok, kisebb élelmiszerüzletek, gyógyszertárak voltak, amelyeket előzetesen felderített, majd kirabolt. 2007 és 2014 között országszerte összesen 47 helyszínen követte el a bűncselekményeket egy lőfegyvernek nem minősülő pisztollyal, később pedig éles lőfegyverrel.

 

A Fővárosi Főügyészség a férfit többek között többrendbeli fegyveresen elkövetett rablás bűntettével, valamint jelentős értékre elkövetett fegyveres rablás kísérletével és lőfegyverrel visszaélés bűntettével vádolta és fegyházban letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól.

A védelem enyhébb, börtönben letöltendő szabadságvesztést indítványozott, arra hivatkozva, hogy a férfi a büntetőeljárás során minden cselekményre kiterjedő beismerő vallomást tett, valamint a rablások során komoly személyi sérülés nem történt, és nem bizonyítható, hogy szándékosan jelentős értékre akarta volna elkövetni a bűncselekményeket.

 

 

A Fővárosi Törvényszék mind a 47 vádpontban megállapította a vádlott bűnösségét, amelyet a rendőri jelentések, biztonsági kamerák felvételei, okirati bizonyítékok, tanúvallomások, igazságügyi szakértői vélemények, valamint a gyanúsított beismerő vallomása támasztottak alá. A bíróság 9 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, valamint mellékbüntetésként eltiltotta a közügyek gyakorlásától. 

 

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy Cs.R.L. önként, minden részletre kiterjedően beismert 46 olyan rablást, amelyeket vallomása nélkül a nyomozóhatóságok nem tudtak volna feltárni és személyével összefüggésbe hozni, valamint megbánta tetteit és bocsánatot kért a sértettektől.

 

A bíróság egyetértett a védelem azon álláspontjával, hogy a vádlottnak nem állt szándékában jelentős értékre elkövetni a rablásokat, amelyet igazol, hogy a bűncselekmények 2-3 perc alatt lezajlottak, és a férfi egyszer sem tett kísérletet arra, hogy az időzáras széfekből további pénzösszegeket vegyen ki. Ugyanakkor nem fogadta el Cs.R.L. azon védekezését, hogy alapvetően távol áll tőle az erőszakos magatartás, és szándékosan nem veszélyeztette a támadások során mások testi épségét. A sértettek ugyanis nem tudhatták, hogy nem fogja használni a fegyvert, és a feszült helyzetben kiszámíthatatlan volt, hogy a vádlott hogyan cselekszik. A férfi magatartása félelmet keltett, és a sértettek közül többen utóbb pszichológus kezelésére szorultak.

 

A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott lopás miatt felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a bűncselekményeket.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész eltérő minősítés megállapításáért és súlyosításért fellebbezett.

 

 

Budapest, 2016. április 12. 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya