A Fővárosi Törvényszék 2017. június 23-án kihirdetett részítéletével a Budaörs Város Önkormányzata felperes által indított kártérítési perben 765.260.050,-Ft és járulékai megfizetésére kötelezte az alperes Magyar Államot. Az ügy tárgyalása 2018 januárjában folytatódik.

A felperes kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest kártérítés címén 765.260.050,- Ft, valamint a havonta az állam számára befizetett mindenkori szolidaritási hozzájárulás és annak kamatai megfizetésére. A felperes előadta, hogy az összeget azonnali beszedés útján szolidaritási hozzájárulás címén vonták le a számlájáról, azonban a Magyar Államkincstárat erre feljogosító jogszabály alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint csak sarkalatos törvénnyel vezethették volna be a szolidaritási hozzájárulás intézményét, amelynek mértéke a felperest ellehetetleníti és sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, valamint a közteherviselés elvét. A szolidaritási hozzájárulás számítása nem felel meg az adóztatással szemben támasztott jogállami követelményeknek és az arányosság alkotmányos követelményének sem, az intézkedés diszkriminatív.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy a jogalkotási magatartás után immunitás illeti meg, így vele szemben jogalkotással okozott kár címén kárigény nem érvényesíthető. Hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás megfizetése a helyi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabály, amely nem minősül sarkalatos rendelkezésnek. Vitatta, hogy a szolidaritási hozzájárulás adóteher, ezért vonatkozásában az adózásra vonatkozó alkotmányos alapelveknek sem kell érvényesülniük. A szolidaritási hozzájárulás olyan közteher jellegű elszámolási kötelezettség, amely az államháztartás központi költségvetési alrendszere és a helyi önkormányzati alrendszer közötti forrás-átcsoportosítást jelent, tehát a tehetősebb települési önkormányzatok ennek megfizetésével hozzájárulnak a szegényebb települési önkormányzatok oktatási költségeihez. Havi összegének a megállapítása nem hatósági határozat, hanem a törvényben meghatározott számítási mód szerint alapján történik és az Államkincstár az így kiszámolt összeget vonja le a számláról.

A bíróság részítéletében kötelezte a Magyar Államot a 2017. január és április között elvont szolidaritási hozzájárulás visszafizetésére. Álláspontja szerint nem a jogszabály, hanem annak alkalmazása alaptörvény-ellenes.

A bíróság a 2017. évi költségvetésről szóló törvényt az Alaptörvényben meghatározott szempontok szerint értelmezte. Megállapította, hogy a törvény rendelkezése szerint kizárólag az őket megillető támogatásokból vonható le az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás. Az önkormányzatok saját bevételeit terhelő, közteher jellegű befizetés nem tekinthető szolidaritási hozzájárulásnak, ugyanis ilyen fizetendő közteher nincs, ezért ezen a jogcímen nem is vonható el. Mindezek alapján a bíróság a Magyar Államkincstár által, e jogcímen elvont összegek visszatérítéséről rendelkezett, a fennmaradó összeg vonatkozásában 2018. január 19-én folytatja az eljárást.

A bíróság elutasította a felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, melyben a szolidaritási hozzájárulás elvonásának megszüntetését és a korábbi levonások visszafizetését kérte.

A részítélet nem jogerős.

Budapest, 2017. június 23.
 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály