A felperesek keresetükben azt kérték, hogy kötelezze a bíróság az alperest sajtó-helyreigazítás közzétételére, mivel valótlan kijelentéseivel megsértette a felperesek jó hírnévhez fűződő jogát és a másodrendű felperes, D. I. becsülethez, jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

 

A felperes szerint az index.hu szerkesztőségének 2015-november 3-án, a „Belföld” rovatban megjelent, „Egy államtitkár kezébe került a teljes magyar hadiipar” című cikkében szereplő állítások hamis látszatot keltettek. Egyrészről azt sugallták, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) jogellenes közbeszerzési eljárásokat folytatott. Másrészről a cikk szerzője azt állította, hogy ezeken a jogellenes közbeszerzési eljárásokon sorban nyertek olyan cégek, amelyeknek az eljárások időtartama alatt D. I., a HM közigazgatási államtitkára, igazgatósági tagja volt. Ezen tevékenységéért pedig havi rendszeres javadalmazásban részesült. A cikk a HM jogellenesnek vélt közbeszerzési eljárásai között említi a „migráns kerítésként” ismert ideiglenes biztonsági határzár építésére vonatkozó pályázatot is, amelyet a HM EI Zrt. nyert meg, mely cégnek D. István igazgatósági elnöke.

 

A bíróság a felperesek keresetét elutasította.

 

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott, hogy az index.hu tényfeltáró cikkében a felperesek által sérelmezett állítások között véleménynek és tényállításnak minősülő mondatok is szerepeltek, amelyek valóságtartalmát a bírósági eljárás során az alperes sajtóorgánum kötelezettsége volt bizonyítani. Ezen kötelezettségének az alperes eleget tett. A bíróság a véleménynyilvánítás kérdésében az alperes által becsatolt okirati bizonyítékok értelmében megállapította, hogy a cikk írója hiteles dokumentumokra, így a közbeszerzési határozat adataira alapítva fogalmazta meg véleményét. Ezért valós adatokból levont okszerű, logikus következtetésekről van szó. A fenti adatok valóságtartalmát a felperes sem vitatta. Ugyanakkor a belőlük levont következtetések valótlanságát - ellenkező bizonyítékok hiányában - nem tudta bizonyítani az eljárás során. 

 

A bíróság továbbá kiemelte, hogy a felperesek által idézett sajtótermékben az alperes nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos határait, így a felperesek személyiségi joga nem sérült. 

 

Az ítélet nem jogerős.

 

Budapest, 2016. február 4. 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya