A vádirat szerint M. M. 2016. június 7-én délután Budapesten, a margitszigeti futópálya mellett felmászott egy fára, ahonnan felfigyelt egy napozó nőre, majd nemi vágyának kielégítése céljából nemi szervét szeméremsértő módon mutogatta és önkielégítést végzett. A vádlottat mindeközben egy rendőrjárőr tetten érte.

 

Az V. és XIII. ügyészség M. M.-t szeméremsértés vétségével vádolta és fegyházban letöltendő szabadságvesztést indítványozott, hivatkozva arra, hogy többszörös visszaesőként és feltételes szabadság kedvezmény tartama alatt valósította meg a bűncselekményt. 

 

M. M. a bíróság előtt vallomást tett, a terhére rótt bűncselekmény vádban részletezettek szerinti elkövetését elismerte és megbánásának adott hangot. A vádlott érdemi védekezése során úgy nyilatkozott, hogy a jövőben tartózkodni fog a bűncselekmény elkövetésétől. Bírói kérdésre elmondta azt is, hogy számára annak a körülménynek, hogy a cselekményét mások is észlelhetik, jelentősége nem volt.

 

A törvényszék a rendelkezésre álló rendőri jelentések, a tanúk vallomása és M. M. nyomozás során tett beismerő vallomása alapján a vádat megalapozottnak találta.

 

A bíró indokolásában rámutatott, hogy a rendőri intézkedésről készült rendőri jelentés tartalmazza annak a nőnek a helyszíni vallomását, aki a vádlott nemi vágyát felkeltette. A sértett úgy nyilatkozott, hogy bár a vádlottat a jelen esetben nem észlelte, azonban ő és a szigeten napozó egyik ismerőse is korábban már többször látta a szigeten a bokrok között megbújni a férfit, amikor szintén szeméremsértő cselekményt készült elkövetni. Azonban ezen alkalmakkor elzavarták. 

M. M. nem tagadta, hogy több esetben végzett már önkielégítést a szigeten a jelen ügyben terhére rótt módon.

 

Tekintettel a vádlott által elmondottakra, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként nem merült fel, hogy a vádlott jelenleg vagy a terhére rótt cselekmény elkövetésekor az elmeműködés olyan kóros állapotában szenvedne vagy szenvedett volna, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna a cselekménye következményeinek felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 

 

A bíróság nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, hogy a férfit – az erkölcsi bizonyítványa tanúsága szerint – a 2005 áprilisától mostanáig tartó időszakban összesen hatszor ítélte el a bíróság. Háromszor ugyanilyen bűncselekmény, vagyis szeméremsértés vétségének elkövetéséért, mely eljárásokban végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására került sor, ám minden esetben a végrehajtás utólagos elrendelésére került sor.

 

Mindez megalapozza a vádlott többszörös visszaesői minőségének megállapítását a jelen bűncselekmény vonatkozásában. 

 

Emellett a vádlott a jelen ügy alapját képező bűncselekményt feltételes szabadság kedvezmény tartama alatt követte el, ezért M. M.-t a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a jelen eljárásban a feltételes szabadság kedvezményéből ki kellett zárni. 

 

A bírói indokolás szerint tekintettel arra, hogy a vádlottat a vele szemben korábban kiszabott  büntetések újabb bűncselekmény elkövetésétől nem tartották vissza, nem volt kétséges, hogy vele szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt.

 

A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerését, megbánását, azt a nem cáfolt állítását, hogy 4 kiskorú unokáját támogatja anyagilag, valamint a megromlott egészségi állapotát.

 

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek.

 

Az ügyészség indítványozta a vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését, figyelemmel a bűnismétlés veszélyére. Tekintettel a vádlott előéletére, az ügyészi indítványt a bíróság elfogadta és elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig.

 

 

Budapest, 2016. június 9.

 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya