Fővárosi Törvényszék - Tizenöt év fegyházbüntetésre ítélték az NNI informatikai rendszerét feltörő férfit

Szervezeti egység
Fővárosi Törvényszék

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon 15 év fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélt egy férfit terrorcselekmény és több mint 100 rendbeli információs rendszer felhasználásával – részben folytatólagosan, részben üzletszerűen – elkövetett csalás bűntette miatt. Az ügy II. rendű vádlottját a bíróság 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a VI. rendű vádlottat pedig pénzmosás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A bíróság az I. rendű vádlottal szemben több mint 16 millió forintra, a II. rendű vádlott vonatkozásában pedig közel félmillió forintra vagyonelkobzást is elrendelt. A bíróság a csalás legtöbb sértettjének polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.
 
Az ítélet szerint az I. rendű vádlott számítástechnikai ismereteit felhasználva, egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás segítségével hozzáfért a sértettek informatikai eszközeihez és a billentyűzet leütések naplózása révén bankkártya-adatokat, valamint internetbanki felhasználóneveket és jelszavakat szerzett meg. Ezen adatok jogosulatlan felhasználásával a vádlott többek között átutalásokat hajtott végre, mobiltelefon egyenlegeket töltött fel, emelt díjas vásárlásokat végzett, koncert-, busz-, vonat- és parkolójegyeket vett, ételt rendelt, illetve internetes fogadási oldalakon játszott. A bűncselekményekből származó összegek felhasználásába ismerőseit, hozzátartozóit – a többi vádlottat – is bevonta, akik egyes esetekben bankszámláikon tárolták a megszerzett pénzt.
Azt követően, hogy a rendőrség gyanúsítottként kihallgatta az egyik, fentebb leírt csalás kapcsán, az I. rendű  terhelt jogosulatlanul belépett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerverére, ahonnan különféle elektronikus adatokat töltött le azért, hogy azokat később az eljáró hatósággal szemben felhasználja. Miután az egyik hozzátartozóját is kihallgatták, a vádlott egy e-mailt írt az NNI-nek, amelyben a jogosulatlanul megszerzett adatok nyilvánosságra hozatalát helyezte kilátásba abban az esetben, ha tovább folytatják ellene és hozzátartozói ellen a nyomozást.
Az adatok egy részét az I. rendű terhelt az interneten való közzététel céljából továbbította a II. rendű vádlottnak, akinek egy távoli hozzáférés útján bérelt, külföldi cég által üzemeltetett szerveren telepített Skype-alkalmazás az I. rendű terhelt által megküldött elektronikus adatokat automatikusan feltöltötte a szerverre. A II. rendű terhelt ugyan tisztában volt az adatok eredetével és megszerzésük céljával, az adatokat azonban nyilvánosságra már nem hozta.

A III., IV., V. és VII. rendű vádlott az eljárás korábbi szakaszában beismerte a bűnösségükét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így esetükben a bíróság már akkor ítéletet hirdetett. Őket pénzmosás bűntettében, illetve egyiküket bűnsegédként, folytatólagosan, üzletszerűen, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében is bűnösnek mondta ki a bíróság. A törvényszék a terhelteket pénzbüntetésre – a több bűncselekményben bűnösnek talált vádlottat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre is – ítélte. A döntések a kihirdetésük napján jogerőssé váltak.

A lefolytatott bizonyítási eljárás során a vádlottak kétséget kizáró bűnössége mellett a bíróság megállapította azt is, hogy a II. rendű terhelt esetében nem bizonyítható, hogy szándékában állt a részére továbbított adatok nyilvánosságra hozatala, ezért őt az ellene bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Ezen felül a VI. rendű vádlott cselekményét a bíróság gondatlan vétségnek minősítette, mivel a terheltnek nem volt tudomása arról, hogy bűncselekményekből eredő pénzek kerültek az általa nyitott bankszámlára.

A büntetések kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte mindhárom vádlott esetében az időmúlást, a II. rendű terheltnél a beismerést, a VI. rendűnél pedig a büntetlen előéletet és egészségi állapotot is.
Az I. rendű vádlottnál – az üzletszerű, illetve társas elkövetés mellett – súlyosító körülmény volt a férfi büntetett előélete, valamint az, hogy tettét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje, valamint büntetőeljárások hatálya alatt követte el. A II. és VI. rendű terhelt esetében a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát értékelte a terhükre, illetve a II. rendűnél még a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetést is.

Az ítélettel kapcsolatos jogorvoslati nyilatkozatra az ügyészség és az ítélethirdetésről távolmaradó VI. rendű vádlott védője 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, az I. és II. rendű vádlottak, valamint védőik fellebbezést jelentettek be a határozattal szemben.

A törvényszék határozott az I. rendű vádlott letartóztatásának a másodfokú eljárás befejezéséig történő fenntartásáról is. A végzés a vádlott és védőjének fellebbezése folytán nem végleges.

Budapest, 2022. november 23.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály