A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. december 30-án további három hónappal – 2017. március 1-ig - meghosszabbította annak a budapesti férfinak az előzetes letartóztatását, aki a megalapozott gyanú szerint két, ingatlanközvetítéssel és -értékesítéssel foglalkozó cég vezető tisztségviselőjeként az ügyfelei sérelmére sorozatjelleggel követett el jelentős kárt okozó csalásokat.

 

A gyanúsított egy – fő tevékenységét tekintve – banki hitelekkel terhelt és követeléskezelésre kiadott ingatlanok közvetítésével és értékesítésével foglalkozó zrt. ügyvezetőjeként, valamint egy ingatlanközvetítő kft. vezető tisztségviselőjeként eljárva – a megalapozott gyanú szerint – sorozatjelleggel követett el csalásokat. A vállalkozások ügyfeleiket arról tájékoztatták, hogy a cégek a jelzálogjogosult bankoktól jelentősen a piaci ár alatt tudnak lakásokat vásárolni, melyeket először tehermentesítenek, majd ezután az ügyfelek részére – a piaci árnál jóval kisebb összegért – továbbértékesítenek.

2011-től kezdődően Sz. Z. I. gyanúsított, valamint az ő meghatalmazása alapján eljáró személyek több magán- és jogi személlyel kötöttek ingatlan adásvételi szerződést, melyben a felek abban állapodtak meg, hogy az ingatlanforgalmazó zrt. vagy kft. a vevő által kiválasztott ingatlan tulajdonjogát megszerzi, azt tehermentesíti, majd az immár a cég tulajdonában álló ingatlant végleges adásvételi szerződés keretében a vevő részére értékesíti. A vételár felének megfelelő összegű vételárelőleget, valamint a foglalót a sértetteknek már az előszerződés megkötésekor ki kellett fizetniük.

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyanúsított több esetben kísérletet sem tett az előszerződésben megjelölt ingatlan megszerzésére, több ingatlant – melyek tulajdonjogát megszerezte – nem az előszerződés szerinti vevő részére, hanem harmadik személynek értékesített. Arra is volt példa, hogy a zrt. ugyanarra az ingatlanra vonatkozóan több sértettel is kötött ingatlan adásvételi szerződést.

A foglalóként és vételárelőlegként átvett összegeket a gyanúsított nem a szóban forgó ingatlanok megszerzésére és tehermentesítésére fordította, hanem ismeretlen célra használta fel – az előszerződésekben rögzített összegeket pedig a sértettek részére nem, vagy csak részben fizette vissza.

A gyanúsított cselekményei – bizonyítottság esetén – jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmasak.

 

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a bizonyítási eljárás megnehezítésének vagy meghiúsításának, valamint a bűnismétlés veszélyére hivatkozva kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását.

 

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta. Indokolásában kifejtette, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése óta a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények köre bővült, a megalapozott gyanú tovább erősödött.

 

Az eljárás jelenlegi szakaszában megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén a még be nem azonosított társak tájékoztatásával, a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, esetleg tárgyi bizonyítási eszközök megsemmisítésével vagy elrejtésével a bizonyítási eljárást meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné. 

 

A bíróság kiemelte, hogy a gyanúsított büntetett előéletű: jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt mint többszörös visszaesőt egyszer már öt év fegyházbüntetésre ítélték. Mivel a gyanúsított a jelenlegi eljárás tárgyát képező bűncselekményeket – a jelenleg rendelkezésre álló adatok és a gyanúsítás szerint is – szintén sorozatjelleggel, több éven át követte el, s korábbi elítélésére ugyancsak hasonló, többrendbeli, üzletszerűen elkövetett, vagyon elleni bűncselekmények miatt került sor, megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés alkalmazása nélkül újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeket követne el.

 

A fentiek miatt enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság továbbra sem látott lehetőséget. 

 

Budapest, 2017. január 2.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály