A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. július 21-én megtartott nem nyilvános ülésen újabb három hónappal hosszabbította meg annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016. szeptember 24-én egy budapesti belvárosi járdaszakaszon robbantást követett el, amelynek következtében az ott járőrszolgálatot teljesítő két rendőr súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A bíróság a kényszerintézkedést a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyével indokolta.

 

A Központi Nyomozó Főügyészég előre kitervelten, több ember és hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást a gyanúsított ellen, ezért indítványozta a férfi előzetes letartóztatásának további meghosszabbítását.

 

A védő az ülésen az előzetes letartóztatás megszüntetését és enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását kérte.

 

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védő indítványát megalapozatlannak találta.

 

A végzés szerint a gyanúsítottal szembeni kényszerintézkedés legutóbbi meghosszabbítása óta eltelt időben a férfi terhére rótt bűncselekmények tényállása és jogi minősítése nem változott, a megalapozott gyanú nem gyengült. A bíróság hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóság a nyomozati cselekményeket a célszerűség és a szükségszerűség szempontjai, a soronkívüliség követelményének maradéktalan betartása mellett folyamatosan végzi, az eljárás menetében olyan mértékű késedelem nem állapítható meg, mely a gyanúsítottra méltánytalan lenne.

 

A bíróság kifejtette, hogy bár a gyanúsított terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény – a minősített emberölés bűntettének kísérlete – bizonyítottság esetén tíz évtől húsz évig vagy akár életfogytig terjedő szabadságvesztés kiszabásával is büntethető, azonban a büntetési tétel önmagában nem ad alapot a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazására. A végzés szerint a cselekmény tárgyi súlya egyéb, speciális elkövetési körülményekkel együtt értékelendő. E körben rámutatott a bíróság, hogy a gyanúsított személyi és családi körülményeire figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülése esetén a hatóságok elől megszökne vagy elrejtőzne, így az eljárási cselekményeken való részvétele kizárólag az előzetes letartóztatás további meghosszabbításával biztosítható.

 

A bíróság az egyébként büntetlen, más eljárás alatt nem álló gyanúsított esetében a bűnismétlés veszélyét az ezt igazoló szakértői véleménnyel, másrészt azzal indokolta, hogy a férfi tulajdonában álló és a tartózkodási helyeként feltüntetett ingatlanban összeszerelésre előkészített robbanó szerkezettel is rendelkezett, számítógépén pedig olyan adatok voltak, melyek újabb robbantás tervezésére utaltak.

 

A bíróság az enyhébb kényszerintézkedés elrendelésére azért nem látott lehetőséget, mert annak ellenére, hogy a gyanúsított az eljárás korábbi szakaszában beismerő vallomást tett, ugyanakkor őszinte megbánást nem tanúsít, magatartása együttműködőnek nem tekinthető, az eljárással kapcsolatosan az érdektelenségét hangoztatja. A végzés szerint emiatt a gyanúsítottól önkéntes jogkövetés a házi őrizet elrendelése esetén nem várható.

 

Az előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb 2017. október 21-ig tart.

 

Budapest, 2017. július 21.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály