A Fővárosi Törvényszék a 2014. szeptember 4-án kihirdetett ítéletében részben helyt adott az UCB Ingatlanhitel Zrt. felperes keresetének a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó törvényi vélelem megdöntése iránt indított perében.

A bíróság megállapította, hogy a bank által 2010. január 1-től, 2010. február 1-től, 2010. november 5-től, 2010. december 18-tól, 2012. április 1-től, valamint 2014. július 1-től alkalmazott azon szerződéses kikötés tisztességes és érvényes, miszerint a bank jogosult az ügyfél által fizetendő díj- és költségtételek mértékét évente egyszer a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett éves átlagos infláció mértékében egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani a KSH adatai közzétételét követően.

Megállapította a bíróság azt is, hogy ugyancsak tisztességes és érvényes a 2010. november 5-től alkalmazott általános szerződési feltételek azon szerződéses kikötése is, miszerint a bank jogosult azon díjak, illetve költségek ügyfélre történő áthárítására, amelyek olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódnak (például földhivatali eljárás), amelynek megfizetése az UCB-n keresztül történik, de amelynek árát nem az UCB határozza meg.

A törvényszék indoklása szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből egyértelműen megállapítható a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, ugyanis a KSH által közzétett fogyasztói árindex változása az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos. Ezen rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb rendelkezése kimondta, hogy amennyiben az egyoldalú módosításra feljogosító feltétel, vagy körülmény változása a kölcsönszerződés díj-vagy költségelemének csökkentését teszi indokolttá, az UCB a csökkentést is érvényesíti.

A bíróság ezt meghaladóan elutasította keresetet. Az első fokú ítélet értelmében az általános szerződési feltételek további rendelkezéseiből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért azok az átláthatóság elvébe ütköztek.

Budapest, 2014. szeptember 4.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya