Valótlan tényállítások a TV2 Tények című műsorában

 

A TV2 Tények című műsorának 2016. október 31-i esti adásában “Elfogult lehetett a bíró” címmel lejátszott összeállításban valótlan tényállítás hangzott el a Fővárosi Törvényszék bírájáról, a MAHIR City Poster Kft. felperes által a Fővárosi Önkormányzat alperes ellen indított perrel kapcsolatban. A Fővárosi Törvényszék elnöke sajtó-helyreigazítási kérelemmel fordult a TV2 Tények szerkesztőségéhez, sajtó-helyreigazítás azonban nem hangzott el az adásban, a kérelemre a mai napig semmilyen formában nem érkezett válasz. 

 

A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 15-én hirdetett elsőfokú ítéletet a Mahir Cityposter Kft. felperes által Budapest Főváros Önkormányzata alperes ellen érvénytelenség megállapítása iránt indított polgári perben. A bíróság megállapította, hogy a 2015. október 22-én kelt, a felek között fennálló szerződésre vonatkozó alperesi felmondó nyilatkozat hatálytalan. Az ítélet nem jogerős, az eljárás másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

 

A TV2 Tények 2016. október 31-i adásban az a valótlan tényállítás hangzott el, hogy „A tárgyalások során azonban kiderült, hogy a MAHIR több szerződésbe foglalt követelményt nem teljesített. Ezt sorolta fel korábban a bíró is.” Ennek alátámasztására az adásban bejátszást közöltek a tárgyalásról, ahol a bíró a következőket olvassa fel: „Légszennyezettség mérő berendezések nem kerültek kihelyezésre, ami kihelyezésre került az eltérő helyszínen. Nevezetesen nem mér, hanem csak értéket közvetít és nem mutat százalékosan ez a berendezés. Az internetes terminál helyett wifit valósított meg...”

 

A valóság ezzel szemben az, hogy a bejátszásban látható tárgyaláson nem a saját megállapításait sorolta fel a bíró, hanem az alperes írásbeli viszontkeresetét ismertette, olvasta fel.

 

A tudósításban a fentieket közvetlenül követően ez hangzott el: „Később ítéletében mégis a MAHIR javára döntött a bíró. Sőt az általa korábban felsorolt szerződésszegéseket sem engedte bizonyítani.” 

 

A két idézett kijelentés - együttesen, szövegösszefüggésében - azt a való tényt, hogy a bíró a tárgyalásról készült felvételen az alperes viszontkeresetét ismertetve szerződésszegő magatartásokat sorol fel, abban a hamis színben tünteti fel, hogy a perben eljáró bíró megállapította a szerződésszegést, ennek ellenére a döntés meghozatala során ezt nem vette figyelembe. Ezzel szemben a valóság az, hogy a bíróság sem a tárgyaláson, sem ítéletében nem állapította meg a szerződésszegés tényét.

 

Az adásban az origo internetes hírportál 2016. október 31-i „Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint” című cikkére hivatkoztak, amelyben a cikk írója kizárólag a felperes jogi képviselőjének álláspontját ismertette. A cikk szerzője e-mailben megkereste ugyan október 31-én (a novemberi hosszú hétvége egyik munkaszüneti napján) a Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztályát, azonban a megkeresésre választ nem várva, még aznap megjelentette a cikket, amely alapján még aznap elkészült és adásba került a televíziós tudósítás is. A Fővárosi Törvényszék az origo hírportál megkeresésére november 2-án (a hosszú hétvégét követő első munkanapon) válaszolt, azonban válaszait semmilyen formában nem jelentette meg a portál.

 

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-a szerint „a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás”, 13. §-a pedig a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség körében az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosításának követelményét jelöli meg zsinórmértékként. A hiteles és pontos, továbbá a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében a Fővárosi Törvényszék az alábbiakban ismerteti a cikkben és az adásban elhangzottakkal kapcsolatos álláspontját, amelyet az origo internetes hírportál kérdéseire válaszolva már 2016. november 2-án is megküldött a cikk szerzőjének.

 

A MAHIR City Poster felperes által a Fővárosi Önkormányzat alperes ellen érvénytelenség megállapítása iránt indított polgári perben az alperesi jogi képviselő két alkalommal kérte a bíró kizárását - elfogultságra hivatkozva - az ügy elintézéséből. A Fővárosi Törvényszék mindkét esetben érdemben elbírálta az indítványt és azt állapította meg, hogy a bírót a jogvita tárgyilagos, pártatlan elbírálásában nem befolyásolja semmilyen személyében rejlő ok vagy egyéb körülmény, elfogultság nem áll fenn, ezért a kizárására irányuló indítványokat elutasította. 

 

Az alperesi jogi képviselő a sajtóban kifogásolta, hogy a szeptember 6-án benyújtott, második kizárási indítványát elbíráló határozatot a következő, szeptember 15-i utolsó tárgyalást megelőzően nem kapta kézhez. A határozat az idő rövidségére tekintettel postai úton ugyan nem érkezett meg, de a határozat személyes átvételére bármelyik félnek volt lehetősége a bíróságon, így egyik fél sem volt elzárva attól, hogy annak tartalmát megismerje. A hatályos polgári eljárási szabályok szerint egyébként az ítélet meghozatalának nem képezi akadályát, ha a jogi képviselő nem veszi át az indítvány elutasításáról szóló határozatot.

 

A perben a bíró valóban nem adott helyt néhány, részben felperesi, részben alperesi oldalról felajánlott bizonyítási indítványnak. Ez azonban a bírói függetlenség körébe tartozó kérdés. A bíróság feladata, hogy a feleknek a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse és ügyelnie kell arra is, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre. Az ítéletének indokolásában azonban számot kell adnia, hogy mi volt az oka a felajánlott bizonyítás mellőzésének. A bíró ennek a kötelezettségének eleget tett és az ítéletében részletesen kifejtette, hogy megítélése szerint a mellőzött bizonyításra miért nem volt szükség: részben azért, mert a perrel össze nem függő kérdésekre, részben pedig olyan körülmények bizonyítására irányult, amelyeket a felek már egyéb bizonyítási eszközzel bizonyítottak. 

 

 A bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelmének részben helyt adott és indokolásában azt is részletesen kifejtette, hogy milyen szempontok alapján vizsgálta az alperes felmondó nyilatkozatának hatályosságát. 

 

A peres felek számára a jogszabály jogorvoslati lehetőséget biztosít, így az elsőfokú ítéletet  fellebbezéssel támadhatják, a bírói döntéssel szembeni aggályaikat ebben részletesen kifejthetik. 

 

Budapest, 2016. december 6.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya