A Fővárosi Törvényszék 2016. április 7-én hozott ítéletet a 2008-2011 között lejátszott 11 hazai NB I-es magyar bajnoki, magyar kupa és liga kupa futball mérkőzések manipulálásával kapcsolatban.  

 

Az ügyészség 2013-ban vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat 21 vádlott ellen. Ehhez az ügyhöz a bíróság a későbbiekben egyesített két horvát állampolgárságú vádlottra vonatkozó büntetőügyet. A vádiratban szereplő mérkőzéseken - az ügyészség szerint - a vádlottak a mérkőzések eredményeit az előre megbeszéltek szerint alakították és ezért euróban vagy forintban készpénzt kaptak.

 

Az ügyész vádbeszédében öt vádlott esetében indítványozta végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a többi vádlottal szemben pedig végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte. Indítványozta továbbá pénzbüntetés kiszabását, valamint egyes esetekben végleges hatállyal, illetve néhány vádlottnál határozott időre kérte a labdarúgással kapcsolatos valamennyi tevékenységtől, mint foglalkozástól történő eltiltásukat is.

 

A védők többsége felmentést kért, illetve több esetben vitatták a jogi minősítést és erre tekintettel az ügyész által indítványozott büntetésnél enyhébb büntetés kiszabását kérték.

 

A bíróság megállapította, hogy a magyar labdarúgásból ismert K. Z. és L. M. vádlottak kíséreltek meg játékosokat a mérkőzés eredményének befolyásolására irányuló manipulációra rábírni. Ezért három játékos részére ajánlottak fel 9.000 euró összeget. A másik tényállási pont vonatkozásában a bíróság megállapította, hogy a tényállás nem tartalmaz konkrét elkövetési magatartást, így őket két  rendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

 

Mindezekre tekintettel K. Z. I. rendű vádlottat három rendbeli vesztegetés bűntette miatt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzásra kötelezte. 

 

L. M. II. rendű vádlottat három rendbeli vesztegetés bűntette - amelyet K. Z. I. rendű vádlottal együtt követtek el - valamint egy rendbeli vesztegetés bűntette miatt (amelyben mint játékos vett részt) hét hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette,  valamint a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzásra ítélte. 

 

K. Zs. III. rendű vádlottat több rendbeli folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Vele szemben vagyonelkobzást rendelt el, míg az ellene emelt 1 rendbeli vesztegetés vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

 

H. G. IV. rendű vádlottat  -  aki játékosként nem csak önmaga vett részt a mérkőzések eredményeinek befolyásolásában, hanem a játékostársait is megkísérelte beszervezni - több rendbeli vesztegetés bűntette miatt  2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, valamint a labdarúgás foglalkozástól 5 évi időtartamra eltiltotta és vele szemben a a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

 

S. L. V. rendű vádlottat több rendbeli vesztegetés bűntette miatt 1 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a labdarúgás foglalkozástól 5 évi időtartamra eltiltotta és vele szemben a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

 

A. A. VII. rendű vádlottat több rendbeli vesztegetés bűntette miatt 1 év 5 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a labdarúgás foglalkozástól 3 évi időtartamra eltiltotta és vele szemben a a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el. 

 

A. Z. VIII. rendű vádlottat a megvesztegetni kívánt labdarúgó csapat edzőjét önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá a labdarúgás és edzői foglalkozástól 3 évre eltiltotta, valamint a vesztegetéssel érintett pénzösszeg erejéig vagyonelkobzást rendelt el. 

 

A bíróság a megvesztegetett játékosokat pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés vonatkozásában az egy napi tétel összegét a vádlottak vagyoni helyzetéhez igazította. 

Ezen túlmenően a bíróság két vádlott esetében szabott ki próbára bocsátást, figyelemmel arra, hogy a XVI. rendű vádlott végig következetes beismerő, a vádlott társaira is terhelő vallomást tett, míg a XX. rendű vádlott által elkövetett bűncselekmény kisebb tárgyi súlya indokolta ezen intézkedés alkalmazását. 

 

Két vádlott esetében a bíróság által megállapított tényállásban elkövetett bűncselekmények vesztegetés vétségének minősülnek, azonban ezen bűncselekményeknél – az alacsony büntetési tételre tekintettel - az elévülési idő már beállt, ezért velük szemben az eljárást megszüntette, azonban a törvény kötelező rendelkezése folytán a vesztegetéssel érintett pénzösszegre vagyonelkobzást rendelt el. 

 

Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlottra nézve jelentett be fellebbezést téves minősítés, büntetés súlyosítása, valamint a felmentett vádlottak bűnösségének megállapítása végett és az eljárás megszüntetése miatt.

 

Az elítélt vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést, kivéve IV. és XVI. rendű vádlottakat és védőiket, akik a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. Azon terheltek, akikkel szemben a bíróság az eljárást – elévülés okán – megszüntette, csak a vagyonelkobzás elrendelésével szemben jelentettek be jogorvoslatot. 

 

Budapest, 2016. április 8. 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya