A vádlott (1976) és a férje házasságából egy közös gyermek, kk. J.J.N. sértett született 2008-ban. A vádlott a sértett születését követően visszahúzódó, antiszociális életvitelre rendezkedett be, lakásba senkit nem engedett be, és gyermekét is kezdte magához láncolni, őt a lakásban tartva nevelte, gondozta. A vádlott a sértettet távol tartotta az óvodától, mert ok nélkül attól tartott, hogy ott bántalmazzák, kiközösítik. A vádlott nem volt hajlandó felvenni a kapcsolatot az óvoda vezetőjével sem, így írásban jelezték a gyámhivatal felé a hiányzások tényét. A járási gyámhivatal határozatával a sértett vonatkozásában védelembe vételi eljárást indított. A vádlott azonban ezen eljárásban sem működött együtt. A gyámhivatal által tartott tárgyalást követően a vádlottban egyre növekedett a félelem, hogy az eljárás végén a kislányát kiemelik a családból. Aggodalmas, kétségbe esett és paranoiás állapotában 2014. március 18-án este összeveszett a munkából hazaérkező férjével a gyámhivatali eljárás miatt, melyet azzal zárt le, hogy a férjét kiküldte a nappaliban, ő maga pedig bennmaradt a sértettel a gyerekszobában. Ezt követően a vádlott arra a következtetésre jutott, hogy a gyermeke elvesztését csak akként tudja elkerülni, ha mind a kislány, mind a saját életét kioltja, ezért egy határozott mozdulattal kilökte a sértettet a 8,6 méter magasan lévő ablaknyíláson. A sértett a járdára esett oly módon, hogy elsőként a feje és mellkasa érte földet. A sértett életét nem veszítette, azonban a sérülések külön-külön is életveszélyesnek minősülnek, melyek szakszerű orvosi segítség nélkül a sértett halálát eredményezték volna. Az elszenvedett agysérülések miatt a sértettnél a gyógyulási folyamatot követően is funkciókiesés, funkciókárosodás marad vissza, mely maradandó fogyatékosságot jelent. A vádlott a cselekményt követően maga is kidőlt az ablakon, hogy öngyilkosságot kövessen el, azonban ez sem járt eredménnyel, azonban súlyos, 8 napon túl gyógyuló csonttöréses és zúzódásos sérüléseket szenvedett.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete (Btk. 160. § (1) bek., (2) bekezdés i.) pont) miatt 11 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható. A bíróság a vádlott szülői felügyeleti jogát is megszüntette.

 

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott a másodfokú tárgyalást megelőzően fellebbezését visszavonta. A védő a felmentést a vádlotti beismerő vallomáson kívüli egyéb, kielégítő bizonyíték hiánya miatt kérte. Úgy ítélte meg, hogy a kirendelt fizikus szakértő véleménye nem kellően megalapozott, a vádlott testalkata miatt nem lehetett képes arra, hogy a sértettet az ablakon kidobja. Nem tudni, hogy kitől származnak a sértett földre érkezése helyén a vérnyomok. A büntetés enyhítését amiatt kérte, mert álláspontja szerint a vádlott elkövetéskori állapota – a beszámítási képesség közepes fokú korlátozottsága – a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé. 

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kiemelte, hogy a törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, részletesen feltárta azokat az okokat, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez vezettek. Az elkövetés napján történteket a vádlott férje tanúvallomása és a fizikus szakértő véleménye a beismeréstől függetlenül is aggálymentesen alátámasztja. Az egyesített fizikusi-orvosszakértői vélemény kategorikus abban, hogy véletlen baleset nem történhetett. A pszichiáter szakértő véleménye is kétség- mentes abban, hogy a vádlott nem belátási képessége  hiányában, hanem annak korlátozott  állapotában követte el a cselekményt. A büntetés további enyhítése amiatt nem lehetséges, mert a törvényszék valamennyi enyhítő körülményt, így a büntetlen előéletet, és a korlátozott beszámíthatóságot is értékelte. A szülői felügyeleti jog megszüntetése azzal jár, hogy az elítélt édesanya a sértett gyermekével nem tarthatja a kapcsolatot.

 

Győr, 2016. február 25.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya