A MAL Zrt. az Ajka melletti telephelyén évtizedek óta folytatott timföldgyártási tevékenységet. A gyártási folyamat során keletkező melléktermék a vörösiszap, amelyet csővezetékeken juttattak ki a gyártól több kilométerre lévő tároló kazettákba. A különböző beosztású vádlottak számos foglalkozási szabályt és üzemeltetési szabályzatot megszegtek, melynek következtében a X-es kazettában felhalmozódott lúgos víz mennyisége és lúgossága a katasztrófa napján jóval meghaladta az üzemeltetési szabályok szerinti maximumot. 2010. október 4. napján az ajkai telephelyen lévő X. számú vörösiszap-tározó kazetta gátja átszakadt, a nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa 8 halálos áldozatot követelt, 227 személy szenvedett a lúg marása miatt sérüléseket, több tízmilliárd forint kár keletkezett, kipusztult a Torna patak élővilága, jelentősen károsodott a Marcal folyó élővilága, valamint károsodtak a környezet egyéb elemei. A gátszakadás oka az északi gát alatti altalaj tönkremenetele miatt bekövetkezett talajtörés, és ezt követően a gáttest rideg törése, amely tervezői, kivitelezői hiányosságokra és hatósági mulasztásokra vezethető vissza. 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék az I., II., III. és V. r. vádlottat hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmény miatt, a IV., VI., VII., VIII., XIII., XIV. r. vádlottat gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétsége miatt  ítélte bűnösnek, ezért I.r. vádlottat 2 év 6 hónap fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, II. r. vádlottat 2 év fogházbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, III., IV., V., VI., VIII. XIV. r. vádlottat 1 év fogházbüntetésre – 2 év próbaidőre felfüggesztve – ítélte. A VII. r. vádlottat pénzbüntetésre ítélte, XIII. r. vádlottat megrovásban részesítette. IX., X., XI., XII. és XV. r. vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész I-VIII., X-XV. r. vádlott terhére a bűnösség és minősítés megállapítása, büntetés, illetve súlyosabb büntetés kiszabása, és a végrehajtási fokozat megváltoztatása végett jelentett be fellebbezést. Az I-VIII., XIII-XIV. r. vádlottak és védőik felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. Hét vádlott esetében a kiszabott büntetést súlyosította, összesen három vádlottra szabott ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést.

Az I. rendű vádlott vezérigazgató büntetését 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra -, a II. rendű vádlott műszaki- szolgáltatási igazgató büntetését 3 év börtönre és 3 közügyektől eltiltásra -, a III.,VI., VIII. rendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését a 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év fogházra -, a IV. rendű vádlott diszpécser büntetését 1 év 6 hónap 3 év próbaidőre felfüggesztett fogházra -, az V. rendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető (aki a vörösiszap kazetták üzemeltetésének felelőse is volt) büntetését 2 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította. Ezt meghaladóan – a minősítések pontosítását kivéve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy a vörösiszap kazetta oldalfala 2010. október 4-i kitöréséért nem a vádlottak a felelősek, mivel azt – közvetlenül –  tervezési és kivitelezési hiba okozta. A több ember életét követelő közveszély bekövetkezésével azonban több olyan kötelezettségszegés részben okozati összefüggésben állt, amelyet a vádlottak tanúsítottak. Így a vörösiszap kazettában a katasztrófa napjára 1.722.000 m3 anyag volt, a vörösiszapot fedő ún. hányóvíz mennyisége 500.000 m3-rel több volt mint amely az egységes környezethasználati engedélyben szerepelt. Ezen túl a megelőzően több hónapra felfüggesztett semlegesítés, valamint a részben új vörösiszap szürési technológiára áttérés szintén az engedélyezettet meghaladó, 6,2 g/l mértékre növelte a Na2O, a lúgosság szintjét. Ez a két körülmény lényegesen megnövelte a vörösiszapömlés következményeinek súlyosságát, az emberi életben, vagyontárgyakban és a környezetben keletkezett károkat. A vádlottak továbbá elmulasztották a kazetta oldalfala süllyedésszint mérésére a monitoring rendszer kialakítását, amely előre jelezte volna az altalajban zajló hátrányos folyamatokat. Nem ellenőrizték annak okát sem, hogy az iszapömlést megelőző napon és annak reggelén miért emelkedik folyamatosan a kazetta oldalfala melletti csurgalékvizet elvezető szivattyúk üzemideje. A vörösiszap kazetta oldalfala kitörésekor pedig több mint fél órán át elmulasztották értesíteni a hatóságokat. Az elsőfokú bíróság által meghatározott büntetések súlyosítását a vádlottakra szabott egyéniesítés és a belső arányosság indokolta. A büntetések mértéke meghatározásánál az ítélőtábla a vádlottak által megszegett kötelezettségek, mulasztások számát, illetve azok súlyát mérlegelte. Az V. rendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető esetében a büntetési célok megvalósításához hosszabb időtartamú és letöltendő szabadságvesztés volt indokolt.

Győr, 2019. december 13.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály