A vádlott (1969) a hozzátartozója által lakott ház udvarán tartotta rottweiler fajtájú kutyáját. Ez a  ház két utca által határolt, az egyik oldalon a kerítés magassága 1,2 méter, és egy részében villanypásztorral védett, a másik oldalon betonkerítés, gazdasági épületek és egy három részből álló drótfonatú kapuval, melynek középső elemének alján lyuk volt, amelyről a vádlott is tudomással bírt, azonban azt – a falubeliek többszöri figyelmeztetése ellenére – nem javította meg. 
2018. május 26-án A.A. sértett ismerősével egy kutyát sétáltatott. Amikor a vádlott háza elé értek, az addig csak ugató rottweiler átugrott a kerítésen, és jobb alkarján megmarta a sértettet és a kutyáját is. A támadásnak egy ismeretlen férfi vetett véget, aki egy gereblyével elkergette a vádlott kutyáját. A sértett a jobb alkarján sérült meg, sérülésének tényleges gyógytartama 14 nap volt. 
2018. október 20-án délután B.B. a játszótérről vitte haza a 2 éves C.C. sértettet. Útjuk a vádlott háza mellett vezetett, mikor a rottweiler kiszökött a drótfonatú kapu alján lévő lyukon, és C.C. sértettre támadt. B.B. a gyermeket az ölébe vette, de a kutya kitépte a kezéből, és a földön több ízben megharapta. A közeli házukból kifutott a gyermek édesanyja, aki a gyermeket felkapta és a házuk felé futott vele. A kutya eközben is támadta őket, egy ízben belemart az anya jobb felkarjába, mely sérülése 21 nap gyógytartamú. A gyermek sérülése jelentős vérveszteséggel járt, tényleges gyógytartama 45 nap, azonban közvetett életveszélyes sérülés, amelynél akár halálos eredmény keletkezésének reális lehetősége is fennállt.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Szombathelyi Törvényszék a vádlottat 1 rendbeli életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétsége, és 2 rendbeli súlyos testi sértés vétsége miatt 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 400.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen a vádlott és védője a tényállás részbeni téves megállapítása miatt, valamint részbeni téves minősítés miatt enyhítésért és a bizonyítási indítványa elutasítása miatt is fellebbezést jelentett be. A védő a fellebbezéséhez magánszakértői véleményt csatolt, amelyben az általa megbízott igazságügyi orvosszakértő véleménye eltért a törvényszék által kirendelt szakértő véleményétől a kutya által megtámadott kisgyermek sérülésének gyógytartama és súlyossága tekintetében. Erre figyelemmel a védő állította, hogy a vádlott bűnössége nem állapítható meg életveszélyes sérülést okozó testi sértés vétségében, hanem csupán súlyos testi sértés vétségében.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A védő által a fellebbezéséhez csatolt magánszakvélemény és az elsőfokú eljárás során kirendelt szakértő véleménye ütköztetése érdekében a másodfokú eljárásban az ítélőtábla tárgyalást tartott, melyre a szakértőket megidézte. A 2018. július 1-jétől hatályos új Be. szabályai által lehetővé tett módon a bíróság által kirendelt szakértőt és a vádlott védője által megbízott magánszakvéleményt előterjesztő szakértőt együttesen hallgatta meg. A két szakértő a tárgyaláson az ítélőtábla kérdéseire a perbeli lényeges szakkérdés, a gyermek sértett sérülései jellege és gyógytartama tekintetében a szakmai álláspontjukat ütköztették, szakvéleményüket részletesen megmagyarázták. A lefolytatott részbizonyítás alapján az ítélőtábla arra a meggyőződésre jutott, hogy az elsőfokú eljárás során a törvényszék által kirendelt szakértő  szakvéleménye az alapos, aggálytalan. Az ügyész indítványára a másodfokú bíróság mellőzte a két szakvélemény (a kirendelt szakértő és a magánszakértő) ellentmondásai feloldására újabb, harmadik szakértő kirendelését. A bíróság által kirendelt, alapszakvéleményt adó igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye helytálósága folytán az elsőfokú bíróság minősítette helyesen a kisgyermek sérelmére elkövetett bűncselekményt életveszélyes sérülés okozó testi sértésnek. Az ítélőtábla indokolásában rámutatott arra, hogy a huzamosabb időn át tartó mulasztásban megnyilvánuló cselekmény a vádlott büntetőjogi felelősségével arányos büntetés kiszabását eredményezte. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlott cselekménye több mint egyszerű hanyagság, semmit nem tett a veszélyhelyzet elhárítására, nem javította meg a kerítést. Olyan különös méltánylást érdemlő körülményt nem látott a bíróság a vádlott oldalán, ami a törvényi minimumban meghatározott büntetés enyhítését eredményezné.

Győr 2019. július 10.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály