A vádlott (1976) és házastársa házuk udvarán 2 pitbull típusú, a C terrierek közé sorolható staffordshire-keverék „harci kutyát” tartott törzskönyv, veszettség elleni oltás és mikrochip nélkül. K.G.M., a vádlott házastársa a kan kutyát szakszerűtlenül házőrzőnek képezte ki, naponta csibészeltette. A vádlott és házastársa a vádbeli napon egy másik családnál voltak vendégségben, ahol a vádlott és férje is italoztak. A kerti partin a 9 éves N.J., 7 éves N.N. és 6 éves N.K. sértetteken kívül szüleik voltak jelen.

 

A vádlott kora este a házához kísérte a gyereket. A kapuhoz érve az idősebb, Dani nevű kutya a kerítésnek ugrott, és hangosan hörgött, amitől J. megijedt és nem is akart bemenni, de a vádlott megnyugtatta, hogy nem kell félnie. Az udvarra először K-t és N-t engedte be, majd ő és J. lépett be. A területét védő kutya a  lakás bejárati ajtaja közelében, de még az udvaron rátámadt a sértettekre. K-t fellökte, a földön fekvő sértettet a fején harapdálta. A vádlott ekkor az ajtót nyitotta, és igyekezett a gyerekeket bemenekíteni a házba. A lakásba bejutottak, azonban a kutya követte őket, ahol N-ra támadt, fellökte és testszerte harapdálta, és többször belekapott az őt rugdosó, a húgát oltalmazó J. lábába is. A támadás akkor ért véget, mikor a fékeveszett eb felhagyott a támadással. A támadásban a fiatalabb kutya nem vett részt.

 

A kutyatámadás következtében J. 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. K. 8 napon túl, ténylegesen 2 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor az arctájéki sérülések olyan esztétikai elváltozást jelentenek, ami maradandó fogyatékosság. N. legalább 40 darab, ténylegesen 8 hét alatt gyógyuló sérülést szenvedett. Az elvérzéshez közeli heveny vérvesztés, a fájdalom és a lelki trauma talaján kialakult shock miatt közvetlen életveszélyes állapotot eredményeztek, a szakszerű orvosi beavatkozás hiányában a sértett halála következett volna be és az esztétikai károsodások miatt maradandóak. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat 3 rb kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 év 4 hónap börtönbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés fele részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részben helytelen minősítés és a kiszabott büntetés súlyosítása végett, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan téves minősítés és a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. A vádlott 2 rb kiskorú veszélyeztetése bűntetteként értékelt cselekményt 1 rb gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétségének és 1 rb gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének minősítette. Mellőzte a börtönbüntetés fele részének letöltését követő feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezést és megállapította, hogy a vádlott legkorábban feltételes szabadságra büntetése háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható. Egyebekben – így a kiszabott fő – és mellékbüntetés mértéke tekintetében - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

 

Megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság - pontosítással és némi kiegészítéssel – megalapozott tényállást állapított meg, melyből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére is. Az általa elkövetett bűncselekmények minősítése vonatkozásában azonban sem az elsőfokú bírósággal, sem az ügyésszel, sem a védővel nem értett egyet. Abban az esetben ugyanis, mikor egy cselekmény mind veszélyeztető bűncselekményt, mind testi sértési bűncselekményt megvalósít, úgy a súlyosabban minősülő testi sértési alakzatot kell megállapítani. Ebből következően minősítette az ítélőtábla a vádlott cselekményét az életveszélyes sérülést elszenvedett gyermek vonatkozásában gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségnek, a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedő gyermek esetében pedig gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének. A harmadik gyermek esetében a cselekmény csak könnyű testi sértést okozott, melynek a gondatlan alakzatát a törvény nem rendeli büntetni, ezért ezen cselekmény az elsőfokú bíróság megállapítása szerinti kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősül. 

 

Győr, 2016. december 8. 

 

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya