I. A vádlott és társai 2012 májusában egy győri lakásból akartak vagyontárgyakat eltulajdonítani. A lakás ajtaját csavarhúzóval megpróbálták felfeszíteni, azonban a szemközti lépcsőházból észrevették őket, ezért a cselekményükkel felhagytak. A rongálással 8.000,- Ft kár keletkezett.

 

II. A vádlott és a sértett gyerekkoruk óta ismerték egymást. 2016. május 31-én délután Győrben egymással szóváltásba, majd dulakodásba keveredtek, a vádlott a sértettet ököllel arcon ütötte, a sértett próbálta, de nem tudta viszonozni az ütést. A vádlott elővette a nadrágjából a zsebkését és 2-3 szúró mozdulatot tett, amely elől a sértett ki tudott térni, azonban egy alkalommal a zsebkés pengéje a sértett mellkasának és hasának határánál elérte a sértett felső testét, amely szúrás a hasüreget megnyitotta. A sértett a lakásába visszament elővett egy kést, a lépcsőházban azonban az egyik ismerőse a kést elvette tőle. A vádlott a helyszínről eltávozott, a bűncselekmény eszközét egy szennyvízelvezetőbe dobta. A sértett sérülése a műtétet követően 8 napon túl gyógyult.

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette, valamint lopás vétségének kísérlete miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. 

Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.  A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bizonyítékok megalapozzák az első fokon megállapított tényállást, az ahhoz fűzött jogi indokolás helytálló, a bűncselekmény minősítése helyes. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott javára, hogy fiatal felnőtt volt a cselekmény elkövetésekor, azonban súlyosító körülmény az, hogy a vádlott a próbára bocsátás alatt, valamint büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményt. Az időmúlás tekintetében rögzítette az ítélőtábla, hogy az nem volt jelentős mértékű. Figyelembe véve az enyhítő és a súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság a büntetési tételkeret középmértékét szabta ki a vádlottal szemben. Az ítélőtábla megítélése szerint nincs olyan további enyhítő körülmény, amelyre tekintettel a középmértéktől törvényesen el lehetne térni, és a büntetést enyhíteni lehetne.

 

Győr, 2018. március 1.

 

Győri Ítélőtábla Sajtótitkárság