Győri Ítélőtábla - Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete

Szervezeti egység
Győri Ítélőtábla

Az I. rendű (1987) és a II. rendű (1999) vádlott meglátogattak egy ismerős családot a lakásukban, akikkel a beszélgetés egy idő után vitává, végül lökdösődéssé fajult. Ennek során az ott lakó két férfi a lakásból kitolta, kiszorította a vádlottakat, miközben az I. rendű vádlott kijelentette, hogy most elmennek, de felfegyverkezve később visszajönnek és az ott tartózkodókat megölik. A vádlottak otthon alkoholt fogyasztottak, arra nyugtatót szedtek, majd magukhoz vettek egy kalapácsot, egy fa sodrófát, egy vascsövet, majd hajnali 4 óra körül visszamentek ismerőseikhez, ahol bezörögtek, azt állítva, hogy a rendőrség érkezett meg. A lakásban tartózkodók észlelték, hogy a vádlottak tértek vissza, ezért nem nyitották ki az ajtót, azonban a vádlottak a bejárati ajtó berúgásával bejutottak az előszobába, ahol támadólag léptek fel a két sértettel szemben a magukkal vitt eszközökkel. Mind a vádlottak, mind a sértettek a dulakodás során az utcára kikerültek, ahol a vádlottak a magukkal hozott vascsővel és kalapáccsal a sértettek bántalmazását folytatták, nagy erővel a sértettek fejét megütötték. A földre került sértetteket kegyetlen és durva módon ütlegelték a náluk lévő eszközökkel. A zajra a házban élő lakók közül többen is felfigyeltek, a ház egyik lakója kiszólt, hogy értesíti a rendőrséget. Ekkor a vádlottak a helyszínről elmenekültek. 
A sértettek ellátását a kiérkező mentők megkezdték, őket kórházba szállították.
A sérülések mindkét sértett esetében 8 napon túl gyógyulóak, életveszélyesek voltak. Az egyik sértettnél a bal szemgolyó sérülése végleges vakságot okozott, nála maradandó fogyatékosság alakult ki.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék a vádlottakat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért I. rendű vádlottat 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, II. rendű vádlottat 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása végett; az I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért; a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen a cselekmény eltérő minősítéséért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a 2023. április 26-án tartott nyilvános ülésen meghozott határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az I. rendű vádlott fegyházbüntetését 16 évre - míg a II. rendű vádlott fegyházbüntetését 14 évre emelte fel. Az ítélőtábla elvetette a vádlottak és védőik arra vonatkozó fellebbezési érvelését, hogy az elkövetett cselekmény nem emberölés kísérletének, hanem csupán testi sértésnek minősül. Helyesen a cselekmény alanyi- és tárgyi oldala tényezőiből a vádlottak emberölési szándékára lehetett következtetni. Így az I. rendű vádlott azon kijelentéséből, hogy később visszajönnek és az őket a lakásból – időlegesen – eltávolítókat megölik. A vádlottak erre készültek is, így az éjjel folyamán nyugtatóra bort ittak, majd súlyos sérülés okozására alkalmas eszközöket (kalapácsot, vascsövet, sodrófát) vettek magukhoz és visszatértek a sértettekhez. A sértetteket célzott ütésekkel olyan testtájékon bántalmazták nagy erővel, amelyek létfontosságú szerveket tartalmaznak. (koponya, mellkas)
Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezést amiatt értékelte alaposnak az ítélőtábla, mert a vádlottak esetében nyomatékos súlyosító körülményként kell értékelni az ittas állapotban elkövetést, valamint azt, hogy büntetőeljárás hatálya alatt állva követték el az újabb cselekményüket. Az emberölés kísérleti szakban maradása enyhítő szerepét csökkenti, hogy a sértettek életét csak a szakszerű, gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Ezért a háromszorosan minősülő bűncselekményre a középmértéket (tizenöt év) figyelembe vevő szabadságvesztés büntetés kiszabása az indokolt. Az I. rendű vádlott súlyosabb büntetésének magyarázata az, hogy az elkövetésnél ő volt a kezdeményező, irányító személy.

Győr, 2023. április 26.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály