Emberölés bűntette a Győri Ítélőtáblán

 

 

A vádlott (1960) 2013-ban közelebbi kapcsolatba került a N. községben a vele egy utcában lakó A.É. sértettel, akivel szexuális viszonyt is létesített. A sértett 2014 tavaszán a vádlott barátjával, N.S-ral is szexuális kapcsolatot létesített, azonban ezt a vádlott később megbocsátotta mindkettőjüknek. 2014. augusztus 30-án, miután a vádlott bántalmazta a sértettet, megjelent a sértett N.S-nál azzal, hogy szeretne ott aludni. N.S. a sértettet beengedte, és a hétvégét nála töltötte.

 

A vádlott közben 2014. szeptember 1. napján kereste a sértettet, azonban N.S. nem mondta el neki, hogy nála tartózkodik. Ezt követően a sértett és N.S. a délutánt és az estét is együtt töltötték, mindketten nagy mennyiségű alkoholt fogyasztottak, melynek hatására a sértett az esti órákra súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alá került. A sértett és N.S. lefeküdtek aludni a franciaágyra. 2014. szeptember 1. napján a vádlott egész nap italozott, és feltámadt benne a gyanú, hogy a sértett N.S-nál lehet, ezért 22.30 óra körüli időben ittas állapotban megjelent barátja házánál. A ház ablakán a redőnyt verte, majd az ablakot is belökte, miután N.S. a bejárati ajtóhoz hívta.

 

Ott a vádlott N.S-t háromszor ököllel arcon ütötte és félresodorta. A vádlott megindult a szoba felé, ahol észlelte, hogy a sértett hanyatt az ágyon fekszik, majd felkiáltott és elkezdte ütlegelni. N.S. – látva a vádlott agresszív állapotát - kiment a házból, és az udvaron található hátsó faházban húzta meg magát. A sértett súlyos fokú alkoholos befolyásoltsága miatt kábultan feküdt az ágyon és képtelen volt védekezni. A vádlott megcsalatása miatt feldúltságában, magából kivetkőzve ököllel kis-közepes erővel ütötte a sértettet. Eközben lemeztelenítette, végbélnyílásába konyhai mosogatószivacsot, hüvelyébe papírszalvétát dugott.

 

A vádlott huzamos ideig ütlegelte a sértettet, hozzávetőleg 22.30 és 02.00 óra között. N.S. 02.00 óra körüli időben visszamerészkedett a házba, ahol a vádlott ismét rátámadt, majd N.S. kérésére a fenyegetőzéssel felhagyott, azonban még pár alkalommal lábon rúgta. N.S. a szobából, ahol a sértett feküdt, bort hozott ki, azonban a sértetthez nem ment oda. A borból N.S. és a vádlott is fogyasztott. Mikor a sértett a szobában feljajdult, a vádlott közölte, hogy visz neki is a borból, mire N.S. a helyzetet kihasználta, és ismét kiment a kisházba. A vádlott 02.30 és 05.45 óra körüli időben távozott és hazament saját házába.

 

A sértett a bántalmazás következtében a koponyán érvényesülő erőbehatások miatt eszméletét veszítette, majd a vérbelehelés, illetve a traumás és vérzéses shock miatt heveny légzési és keringési elégtelenség alakult ki nála, melynek következtében 2014. szeptember 2. napján hajnalban elhalálozott.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 16 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, eltérő minősítés, a szabadságvesztés büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője enyhítésért, illetve eltérő minősítésért jelentett be fellebbezést. Az ügyész fellebbezésében indítványozta a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítő körülmény mellőzését, míg a védő emberölés helyett halált okozó testi sértés elkövetése megállapítását indítványozta.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, mellőzte az emberölés különös kegyetlenséggel elkövetése minősítő körülmény megállapítását és a kiszabott főbüntetést 14 év fegyházbüntetésre enyhítette. Határozata indokolásakor elhangzott, hogy a vádlott az orvosszakértői vélemények szerint 36-40 alkalommal , kis, közepes erővel ütötte meg a sértettet, mely összesen 70 külsérelmi nyomot hagyott a sértett testén.

 

Ebből a nagy számú ütésből, valamint a sértett védekezésre képtelen állapotából a vádlottnak tudnia kellett, hogy a bántalmazás a sértett életének kioltásához vezethet. Így szándéka eshetőlegesen az emberölésre és nem testi sértés okozására irányult. Másfelől azonban az ütések  egyike sem volt olyan jellegű, amely önmagában alkalmas lett volna a halálos eredmény előidézésére. Csak a nagy számú, önmagában csupán testi sértés okozására alkalmas ütés vezetett a sértett halálához.

 

Így a különös kegyetlenséggel elkövetést a bírói gyakorlat szerint nem lehetett megállapítani. A vádlott a büntetés kétharmad része kitöltése után és az eddig fogvatartásban töltött idő beszámításával legkorábban 2023. decemberében szabadulhat.

 

Győr, 2016.04.21.

 

A Győri Ítélőtábla sajtóosztálya