A vádlott (1985) 15 éven keresztül közös háztartásban élt élettársával, akit többször bántalmazott, így kapcsolatuk megromlott, azt megszüntették. A hölgy kezdetben albérlőként, majd 2016 őszétől élettársként élt együtt a sértettel. A vádlott ebbe a helyzetbe nem tudott belenyugodni, és többször felkereste volt élettársát a kapcsolatuk rendezése érdekében, azonban ez erőszakos magatartása miatt nem sikerült. 2017. január 16-án telefonon megfenyegette a sértettet, hogy megöli, ha fenntartja a kapcsolatát volt élettársával. A vádlott 2017. január 18-án 5:15 óra körüli időben megjelent a sértett lakásánál, de oda ekkor már nem engedték be. Ezért a vádlott az ajtó előtt várt, és amikor a sértett kilépett a lakásból, a földszintig lekísérte, eközben vele kiabált, őt a korlátnak lökdöste, két alkalommal ököllel a felsőtestét megütötte, majd a fejét két kezével az állánál és tarkójánál megfogva, teljes erejével minimum négy alkalommal a lépcsőház falába verte. A kiabálásra és a zajra az egyik lakó kilépett a folyósóra, rákiabált a vádlottra, aki a földön hagyta a vérző sértettet és elmenekült. 

A sértettet a mentők a kórházba szállították, ahol azonnal megműtötték. A bántalmazás következtében a sértett többszörös koponyacsont törést, agyállományi sérülést, agyduzzanatot szenvedett el. 2017. február 12. napján légzési elégtelenség következtében elhunyt. A többszörös koponyatető-törés és agyzúzódás, következményes keményburok alatti vérzés, valamint a bekövetkezett halál között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg.
A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 10 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése, illetve a cselekmény enyhébb minősítése érdekében jelentettek be fellebbezést. 
A Győri Ítélőtábla a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb részben megváltoztatta, mellőzte a feltételes szabadság kizárásáról szóló rendelkezést, és megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap feltételes szabadságra bocsátható. Az eltérő minősítésre, halált okozó testi sértés megállapítására irányuló védelmi fellebbezési indokokat a másodfokú bíróság megalapozatlannak találta, mivel a vádlott cselekvősége, az indulati megnyilvánulások, a sérülés okozását követő cselekedete egyértelműen utal arra, hogy a vádlott szándéka nem testi sérülés okozására, hanem a sértett életének kioltására irányult. Ezt támasztja alá a bántalmazás kivitelezésének módja, a célzott testtájék (a koponya) támadása, a vádlottnak a sértetthez intézett fenyegetése, majd pedig a sérülést követően tanúsított magatartása. A vádlott tudatának át kellett fognia, hogy a sértett súlyos bántalmazása annak halálához vezet. Tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, ezt a másodfokú bíróság helyesbítette. 

Győr, 2019.11.27.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály