A vádlott egy faluban lakott a sértettel, gyakran megfordult nála. A sértett 2014. december 12-én délután áthívta magához a vádlottat, leültek tévét nézni, beszélgettek, majd a vádlott kiment a konyhába kávét főzni. A vádlott gondolva, hogy a tévé leköti a sértettet, a nála lévő cérnakesztyűt felhúzva kutatni kezdett a sértett pénze után a házban. A vádlott tudta, hogy a sértett a spájzban felakasztott táskájában tartja a készpénzét, ezt a táskát magához vette és legalább 69.000,- Ft-ot kivett belőle. A sértett ekkor megjelent a vádlott háta mögött, rászólt a vádlottra és azt mondta, hogy kihívja a rendőröket. Korábban is tűnt el pénze a sértettnek, amit most a vádlott fejéhez vágott, hogy rá gyanakodott. A sértett a telefonhoz indult, a vádlott kérte, hogy ne értesítse a rendőröket a sértett. A vádlott a sértettet a kezét megfogva kényszerítette, hogy tegye le a telefonkagylót, majd a konyha felé induló sértettet követte, miközben az általa aznap délelőtt a sértettnek visszahozott rozsdás csőkulcsot megragadta és a sértettet utolérve, közepes erővel a fejtető homlok részén több alkalommal, illetve a jobb oldali halántékánál nagy erővel megütötte, a sértett ettől a földre zuhant. A vádlott ezután egy 19,5 cm pengehosszúságú konyhakéssel nagy erővel, célzottan a sértettet nyakon szúrta és többszörösen átmetszette a nyaki verőeret is. Ezt követően a vádlott magához vette a csőkulcsot és a késsel, valamint a sértett táskájával és készpénzével a házat elhagyta.

 

A vádlott a gyanúsítotti kihallgatása során először azt a valótlan állítást tette, hogy őt egy férfi megszólította és a sértett pénzéről érdeklődött, illetve felajánlotta neki, hogy a pénzt majd megosztja a vádlottal. Ezt követően az újabb kihallgatásakor ismét valótlan vallomást tett, megnevezett egy másik férfit, akivel a pénzhiányról beszéltek, és aki arra bíztatta őt, hogy rabolja ki a sértettet. A vádlott állítása szerint vállalta, hogy 50.000,- Ft-ért a férfinek segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez, úgy, hogy a vádlott a sértetthez becsenget, őt kihívja, így elterelve a figyelmét.

 

A fenti tényállás alapján a Székesfehérvári Törvényszék a vádlottat bűnösnek mondta ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, valamint hamis vád bűntettében, ezért őt 21 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében, míg a vádlott és a védő részbeni felmentés, továbbá enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését, további minősítő körülményként megállapította a vádlott terhére az aljas indokból történő elkövetési módot is. Ezért a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg. A másodfokú bíróság indokolása szerint a négyszeresen minősülő bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya, és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyessége indokolja az első fokon kiszabott joghátrány súlyosítását. A társadalom védelme fontos büntetőjogi cél, amely indokolja a vádlott hosszú időre történő kivonását a társadalomból. Mindezt megalapozza az is, hogy a vádlott több eszközzel követte el a bűncselekményt, súlyosan bántalmazva a sértettet, akinek a halála jelentős szenvedéssel járt. Fontosnak tartotta kiemelni az ítélőtábla, hogy a vádlott bűncselekményt olyan sértett sérelmére követte el, akivel bizalmi kapcsolatban állt, a sértett pártfogásába vette a vádlottat és a barátnőjét, a vádlott bejáratos volt a sértett otthonába, mindez mégsem tartotta őt vissza a többszörösen minősülő súlyos elkövetési módtól.