A nyomozóhatóság 2016. október 26. napján több helyszínen, köztük Gy.I. vádlott (1940) lakóhelyén, illetve a vádlott fiánál házkutatást tervezett, mivel megalapozottan feltételezhető volt, hogy a házukban hatósági engedély nélkül lőfegyvereket tartanak. A vádlott lakóhelyéhez a sértett vezetésével három nyomozó, valamint három tűzszerész érkezett. 7 óra 36 perckor telefonon engedélyt kaptak a házkutatás megkezdésére. Jelzésükre az udvaron megjelent a vádlott egy németjuhász kutyával. A sértett, valamint az 1. és 3. számú tanú igazolványukat felmutatva mondták, hogy házkutatást tartanak. A vádlott közölte velük, hogy amíg az ügyvédje nem érkezik meg, addig nem engedi be őket. A bejárati kaput kulccsal bezárta, és jelezte, hogy a kutyát rájuk fogja uszítani, majd az ingatlan hátsó része felé távozott, ahol a kutyát az egyik melléképületbe mégis elzárta. Néhány perc elteltével a sértett és a 2. számú tanú a nem zárt állapotú lakatot és láncot a kapuról levette, majd a kapun keresztül a nyomozókkal és a tűzszerészekkel együtt az udvarra lépett. A ház bejárati ajtajánál a nyomozók találkoztak Gy.I-néval, a vádlott feleségével, aki férje ideges lelki állapotára hivatkozva nem akarta őket beengedni, hangoztatta, hogy „baj lesz”. Gy.I-né viselkedésének hatására a 2. számú tanú a szolgálati fegyverét ekkor a tokból kivette. Mivel a nyomozók ragaszkodtak a házba történő bejutáshoz, Gy.I-né bevezette őket. Ezzel egyidejűleg a vádlott csőre töltött, kibiztosított gépkarabélyát magához vette és az előszobába ment. Ezt a sértett észrevette, rákiáltott a vádlottra, hogy „azonnal tegye le”, mire a vádlott 3 lövésből álló rövid sorozatot leadva rálőtt a sértettre, akinek a szolgálati fegyvere eközben biztosított állapotban a fegyvertokban volt. A sértett a lövések elől megpróbált kitérni, azonban egy a fején eltalálta. A halál a sérülés elszenvedését követően 3-4 perc elteltével beállt, a sértett életét a legkorábban érkező orvosi segítséggel sem lehetett volna megmenteni.
A 2. és 3. számú tanú 9 lövést adott le, közülük egy a vádlott testét érte. A lövés életfontosságú szervet, nagyeret nem sértett, a lövés hatására a vádlott összecsuklott, majd a gépkarabéllyal együtt egy másik szobába távozott. A TEK a vádlottat a vele folytatott tárgyalás eredményeként a helyszínen 9 óra 50 perckor fogta el, melynek során a vádlott letette a fegyverét.
A nyomozóhatóság a házkutatás során több lőfegyvert és lőszert talált, melyek vonatkozásában a vádlott érvényes fegyvertartási-, fegyverviselési engedéllyel nem rendelkezett, azokat ismeretlen módon szerezte meg, legalább két éve a lakásán tartotta.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék a vádlottat hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt ítélte bűnösnek, ezért őt életfogytig tartó szabadságvesztésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélete azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lekorábbi időpontját 25 évben állapította meg. Kötelezte a vádlottat 8,5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen az ügyész az élet elleni cselekmény súlyosabb minősítése, további minősítő körülmény (több ember életét veszélyeztető elkövetés) megállapítása és a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott és védője az emberölés bűntettének vádja alóli felmentésért és a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletétaz eljárás főtárgya tekintetében  helybenhagyta. A másodfokú ítélet indokolása szerint a büntetőper lényeges kérdése az volt, hogy a vádlott és védői a rendőrtársaktól származó baráti tűzre vonatkozó védekezése megdőlt-e. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú ítélet példamutató módon megindokolta, hogy az eljárás során felmerült egyes bizonyítékokat miért fogadott el, másokat pedig miért nem. A bizonyítékok túlnyomó része (így: az egyesített igazságügyi lőfegyver – és orvosszakértői vélemény, a vádlott jelenlévő házastársa bűncselekményt követő első, hangfelvételen rögzített szavai, a rendőrtársak tanúvallomásai, a sértett vére freccsenését vizsgáló morfológiai szakértő véleménye) mind azt igazolta, hogy a sértett életét kioltó lövedék a vádlott kezében tartott AMD-65 M gépfegyver 7.62 mm-es kaliberű tölténye volt. Ezért a vádlott és védői felmentés, valamint hatályon kívül helyezés iránti fellebbezése nem volt alapos. A további minősítő körülmény megállapítása iránti ügyészi fellebbezést pedig amiatt vetette el az ítélőtábla, mert a vádlott által kilőtt 3 lövedék reálisan nem veszélyeztette további emberek életét, a lősáv nem az irányukba nézett, a gurulat veszélye nem állt fenn. A kiszabott büntetés tettarányos volt, a későbbi feltételes szabadságra bocsátás lehetősége még a generális prevenció érdekében sem volt szükséges. A vádlott feltételes szabadságra bocsátása így legkorábban 2041-ben lehetséges.