A pénztelen vádlott 2014. február 5-én elhatározta, hogy értéket fog szerezni az idős és beteg V.L-né sértettől, ezért a lakásához ment. A lépcsőháznál megvárta, hogy egy lakó kijön, majd lifttel felment a 4. emeletre, és becsöngetett a sértetthez, aki ajtót nyitott. A vádlott azt állította a sértettnek, hogy a közös büntetőügyük kapcsán szeretne vele beszélni, mire a sértett segítségért kezdett kiabálni, a vádlott azonban elveszítette önuralmát és a védekezésre korlátozottan képes sértettet puszta kézzel fejtájékon és az arcán ököllel durván bántalmazta, majd egy ott talált sállal a nyakán megfojtotta, aki ettől azonnal megfulladt.

 

A sértett halálának közvetlen oka a vérbelehelés miatti fulladás volt, amit a nyaki fojtás idézett elő. Miután megfojtotta, a vádlott értékek után kutatott, és a kisszobában talált készpénzt, arany ékszereket (legkevesebb 250.000.- forint értékben) magával vitte. A készpénzből Tatabányán egy mobiltelefont vett magának, Budapestre hazatérve élettársával 7.000.- forintért telefonkártyáikat feltöltötték, 30.000.- forintért bevásároltak, 30.000.- forintot élettársa gyerekének küldtek meg, illetve vettek egy mobiltelefont 10.000.- forintért, és szintén 10.000.- forintot adtak egy magánszemélynek. Az aranyékszereket a vádlott élettársa elzálogosította, amiért 149.000.- forintot kapott. A vádlott a sértett két bankkártyáját, személyazonosító okmányát, lakcímkártyáját és TAJ kártyáját is magával vitte, ezeket egy felsőgallai kert végében dobta el. A vádlott kesztyűjén és sálján megtalálták a sértett ősz hajszálait. A sértett ujjáról származó körömnyiradékán, illetve a megfojtásra használt sálon a vádlott DNS-e, míg a vádlott elkövetéskor viselt ruházatán a sértett DNS-e volt megtalálható.

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat nyereségvágyból, a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, 2 rb. okirattal visszaélés vétsége, és készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélés vétsége miatt halmazati büntetésül, többszörös – a 2 rb. okirattal visszaélés vétsége tekintetében többszörös és különös – visszaesőként életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg. A közügyektől gyakorlástól 10 évre tiltotta el. A bíróság a vádlottal szemben 250.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának későbbi időpontban meghatározása iránt, míg a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla álláspontja szerint az  elsőfokú bíróság a bizonyítékok – elsődlegesen a genetikai szakértői bizonyíték, a vádlott beismerő vallomása és élettársának vallomása – helyes mérlegelésével túlnyomó részben helytálló tényállást állapított meg, melyből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. Kétségtelenül megállapíthatóak voltak az emberölés minősített esetei is (nyereségvágyból, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés). 

 

Indokoltnak ítélte az ítélőtábla is a legsúlyosabb büntetés, azaz az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását figyelemmel arra, hogy a vádlott többszörös visszaesőként követett el élet elleni bűncselekményt. A feltételes szabadságra bocsátás 25 évben történt megállapítását szintén helyesnek értékelte az ítélőtábla. A vádlott ugyanis az ötvenes éveinek elején szabadulhat, így a büntetés-végrehajtási intézet kereteiben zajló nevelés hatására szabadulása után még jó eséllyel válik belőle hasznos tagja a társadalomnak. Ennek lehetősége későbbi szabadulása esetében már lényegesen csekélyebb lenne. 

 

Győr, 2016.05.10.

 

A Győri Ítélőtábla sajótosztálya