A vádlott (1970) a fegyházbüntetéséből történő feltételes szabadságra bocsátását követően a tulajdonában álló házba tért vissza. Szintén ezen a településen lakott az özvegy, egyedül élő, 68 éves sértett, aki a falunapon megismerkedett a vádlottal. Az asszony 2016. július 25-én befogadta a vádlottat a családi házába, ahol egy külön szobát biztosított neki, azonban nem tekintette élettársának. Ugyanakkor közösen gazdálkodtak, a vádlott a fizetését a sértettnek az azt terhelő levonások után átadta, együtt vásároltak be, együtt jártak szórakozni. A kezdeti harmonikus együttélés 2017 év elejétől konfliktusossá vált a vádlott ittassága során kialakult viták miatt. A vádlott többször megfenyegette a sértettet, hogy amennyiben kijelenti a lakcíméről, „megöli”, „felgyújtja a házát”, „kiírtja az egész családját”. 2017. augusztus 12-én a vádlott az italozás és a sértett általi szidalmazás során indulatos lett, a zárt bejárati ajtót berúgta, a konyhaasztal lapját megrúgta, a 3 db konyhai szék lábát eltörte. Amikor a sértett rászólt, a vádlott kirángatta őt az előszobába, nekilökte az ajtófélfának, melynek következtében a sértett jobb szeme alatt és felett lilás elváltozás keletkezett. Ezután a vádlott az étkezőasztal lábait kitörte, az azon lévő tárgyakat, a falon lévő telefonkészüléket összetörte, a virágállványt felemelve eltörte a mennyezetre erősített lámpát és egy fali tükröt, a lakásban összesen 91.000 forint kárt okozva. Pár nappal később ittas állapotban megfenyegette a sértettet, hogy „mindjárt felhozom a láncfűrészt, elvágom a nyakadat és kidobom az utcára a fejedet!”. 
A fentiek miatt a sértett megbánta, hogy a vádlottat befogadta, elhatározta, hogy eltávolítja őt a házából. 2017. augusztus 31-én átadott a vádlottnak 10.000 forintot, hogy váltsa fel, azonban a vádlott ittas állapotban, és csak 2.000 forinttal érkezett vissza. A sértett ezt számon kérte, mire a vádlott azért, hogy igyon, a kocsmába ment. Eközben a sértett rendőri segítséget kért, mivel félt a vádlottól. Két járőr megjelent a sértett lakóhelyén, majd miután beszéltek vele, a vádlott után mentek, és őt igazoltatták, felhívták a figyelmét a jogkövető magatartásra. A vádlott megszégyenítve érezte magát, és feldúltan indult haza. Bezárta a bejárati kaput, majd a házban megragadta a sértett felkarját, fenyegetően szidalmazta, melyet a szomszéd meghallott, és értesítette a rendőrséget. A sértett védekezésképpen elővett egy gázsprayt, és a vádlott arcára fújta. A vádlott lelökte a sértettet a földre, bezárta a bejárati ajtót, és a lábán lévő acélbetétes bakanccsal testszerte rugdosta a földön fekvő sértettet, miközben azt kiabálta, hogy „ma megdöglesz!”. Ezután lehajolt az erősen vérző sértetthez, két kezével megragadta a nyakát, és fojtogatni kezdte. Eközben a kiérkező rendőrök hallva a sértett segélykiáltását, átmásztak a zárt kapun, és felszólították a házban tartózkodókat, hogy nyissák ki a bejárati ajtót. A vádlott erre felhagyott a fojtogatással, felállt, és kétszer nagy erővel fejen rúgta a sértettet. A sértett ezután négykézláb a bejárati ajtóhoz kúszott, és a kulcsot elfordítva beengedte a rendőröket, akik orvosi segítséget hívtak. A mentőszolgálat a sértettet kórházba szállította. 
A vádlott bántalmazása miatt a sértettnél életveszélyes állapot és maradandó fogyatékosság nem alakult ki, azonban a koponyát érő, közepesnél nagyobb erejű tompa erőbehatások, a rúgások alkalmasak voltak súlyosabb, életveszélyes koponyaűri sérülés és maradandó fogyatékosságként értékelhető érzékszervi (szem) sérülés okozására. A sértett halálának elmaradása az időben érkező rendőri segítségnek volt köszönhető.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat különösen visszaesőként, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és rongálás vétsége miatt halmazati büntetésként 15 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 
Az ítélet ellen a vádlott valamennyi rendelkezés megváltozatása iránt, - míg a  védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a vádlott főbüntetését 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla rögzítette, hogy a vádlott és a sértett kapcsolatában az élettársi, gazdasági érdekközösség tetten érhető, ezért nincs akadálya annak, hogy a bíróság a vagyon elleni bűncselekmény vonatkozásában is megállapítsa a vádlott felelősségét. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott volt, és helyes a bűnösségre vont következtetés is. A konkrét esetben élet elleni bűncselekményről van ugyan szó, azonban az egyenes ölési szándék nem volt bizonyított. A kirendelt igazságügyi orvos- szakértő megállapításai szerint a sértett a bántalmazás következtében nem került közvetlenül életveszélyes állapotba, sérülése maradandó egészségkárosodás nélkül gyógyult. Azonban a fejre mért ilyen mérvű, jellegű rúgások miatt elvárható a vádlottól, hogy felmérje, hogy akár halálos eredménnyel is járhat a cselekménye. Az elsőfokú bíróság számolt a sértetti magatartással, aki szabadulni akart az akkori élethelyzetéből, és manipulálta, provokálta a vádlottat. Ezek a ritkán előforduló körülmények voltak jelen ügyben azok, amelyeket a vádlott javára hangsúlyosan kellett értékelni. Az ítélőtábla ezek miatt lehetőséget látott a vádlott büntetésének enyhítésére.
 

Győr, 2019. április 9.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály