A vádlott házassága megromlott, felesége elköltözött tőle, azonban ebbe a vádlott nem volt képes beletörődni. A vádlott felesége főnökével bensőséges kapcsolatot alakított ki, melyről a vádlott tudott, emiatt féltékenykedni is kezdett. A vádlott az ezotériába menekült, felkeresett egy „látó” hölgyet is, aki rádöbbentette, hogy a felesége már nemegyszer randizott a sértettel, sőt a kisbuszában már szexuális kapcsolatot is létesítettek. 

 

A vádbeli napon a sértett csapatépítő tréninget szervezett munkatársainak, ahova a vádlott is szeretett volna elmenni, de ezt a sértett és a vádlott felesége visszautasította. Mindez tovább fokozta a vádlottban a sértettséget. A vádbeli napon a hajnali órákban a vádlott felesége felkutatásába kezdett, a feleség barátnőjének lépcsőházához ment, majd a lakótelepen egyszer csak váratlanul meglátta a feleségét és a sértettet. Odament hozzájuk, de a felesége nem akart szóba állni vele, ezen a vádlott feldühödött, és kölcsönös lökdösődésbe, valamint hatósági intézkedésbe torkollott a találkozás. Ugyanezen a napon, később, a vádlott a sértett házához hajtott, hogy átadjon feleségének egy összekészített ajándékcsomagot, azonban az asszony nem akart vele szóba állni. A vádlott feldühödött és a sértett előkertjébe dobta a csomagot, majd visszaült az úttest szélén parkoló pótkocsis, csukott áruszállító tehergépkocsiba és várakozott. A sértett látta, hogy a vádlott csomagot hajított a kertjébe, ezért számon akarta kérni, és gyalogosan szemből a vádlott kis tehergépkocsija irányába indult. A vádlott ezt észlelte, és nagy gázzal elindult, majd a tehergépkocsi bal első homlokfalának középső részével, szemből 18-20 km/h sebességgel, fékezés nélkül elgázolta a sértettet. A sértett elesett és beszorult az alváz alá, de a vádlott nem állt meg és 9,3 méter nyom nélküli szakasz után 24 m-en keresztül vonszolta a sértettet, aki végül kikerült a gépjármű fogságából és az úttesten eszméletlenül heverve maradt. A sértett sérülései részben 8 napon belül, részben 8 napon túl, ténylegesen 21 nap alatt gyógyuló sérülések voltak, a bal fülkagylójának elvesztése, illetve annak teljes hiánya maradandó fogyatékosságnak minősül. Az elütés alkalmas volt életveszélyes sérülés okozására, életének kioltására. A vádlottat az akut stresszhelyzet – személyiségzavarára rakódva – átmeneti kóros elmeállapotba hozta, és közepes fokban korlátozta értelmi képességét. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.

 

Az ítélet ellen a vádlott védője enyhítésért, a minősítés megváltoztatásáért jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészségi ügyész átiratában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megváltoztatását, és azt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napban kérte meghatározni. 

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást teljes egészében megalapozottan állapította meg, melyből okszerű jogkövetkeztetést levonva mondta ki a vádlott bűnösségét. Alaptalanul hivatkozott a védő arra, hogy a vádlott által elkövetett cselekmény közúti baleset gondatlan okozása vétségének, illetve erős felindulásban elkövetett emberölésnek minősül szemben az elsőfokú ítélet szerinti minősítéssel. Rámutatott az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és megalapozott tényállás alapján a vádlott cselekménye kizárólag emberölés bűntette kísérleteként minősülhet. 

A törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés büntetés további enyhítésére lehetőség nem volt. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja vonatkozásában – figyelemmel a vádlott személyi körülményeire is – az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját.

 

Győr, 2017. június 27.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály