A 32 éves vádlott és a sértett 2011. óta élettársi kapcsolatban éltek, de a kapcsolatuk meglehetősen hullámzó volt. 2017-ben kiderült, hogy a sértett hónapokon keresztül megcsalta a vádlottat, ennek ellenére az élettársi kapcsolatuk fennmaradt. 2018. április 4-én gyermekük született, de kapcsolatukat továbbra is rendszeres veszekedések jellemezték, ezért a sértett 2019. február 15-én gyermekével albérletbe költözött. A vádlott ezt követően is napi rendszerességgel látogatta a sértettet. A vádlott 2019. február közepén tudomást szerezett arról, hogy a sértett felélesztette kapcsolatát korábbi barátjával, ezért 2019. február 24-én az esti órákban felkereste őt. Az este folyamán a kapcsolatuk helyreállításáról beszélgettek, de a vádlott többször észlelte, hogy a sértett a mobiltelefonján üzeneteket vált másokkal, majd vitatkozni kezdtek. A vádlott kérdezgette őt, és hazugnak vélt válaszai, tagadása és az apaság kérdésében lévő zavara miatt a vádlott olyan indulatos lett, hogy a széken ülő sértettet legalább három alkalommal ököllel a fején megütötte. A sértett a szobába menekült 10 hónapos gyermekükhöz, azonban a vádlott folytatta a támadását, fojtogatta őt, majd egy késsel kilenc alkalommal arcon és nyakon szúrta. Ezek után a hangosan síró gyermeket igyekezett csitítani, sikertelenül, ezért a földre tette őt és elmenekült. 
Másnap reggel 9 óra körül nevelőapja talált rá a sértett holttestére a rajta sírva fekvő 10 hónapos gyermekkel.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat erős felindulásból elkövetett emberölés bűntettében és kiskorú veszélyeztetése bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt halmazati büntetésül 7 év és 6 hónap börtönbüntetésre, és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbításért, az emberölés jogi minősítése miatt és a kiszabott szabadságvesztés, valamint közügyektől eltiltás tartamának emelése érdekében; a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla 2021. november 23-án megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott büntetését 12 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre, valamint 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre súlyosította. A vádlottat 5 évre eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, gondozását, felügyeletét végzi. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélőtábla megítélése szerint az ölési cselekmény megvalósítását nem külső, menthető, méltányolható ok (a sértett azon bizonytalan nyilatkozata, hogy a közös gyermek nem a vádlottól származik) váltotta ki, hanem a vádlottban régóta halmozódó sérelmek. Így az évek óta ismert megcsalás, a közös gyermek születése óta felvetődő kétely, hogy az tőle származik-e, a sértettel való szakítástól, a sértett végleges elköltözésétől való félelem. Ezért a vádlott cselekménye helyes minősítése nem erős felindulásból elkövetett emberölés, hanem – az egyenes szándékkal elkövetett – emberölés alapesete. Halmazati büntetésként így az ítélőtábla a középmértéket kevéssel el nem érő főbüntetést szabott ki.

Győr, 2021. november 23.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály