A Tapolcai Járásbíróság a 2016. december 9-én kelt ítéletével K. T. vádlottat a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vádja alól felmentette. 
 
A bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2018. január 18-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlottat bűnösnek mondta ki az elsőfokú bíróság ítéletében írt cselekményben, és ezért őt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 1 év 6 hónap „B” kategóriájú közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást pontosítva, kiegészítve hozta meg határozatát.
 
A másodfokú ítélet ellen a vádlott védője jelentett be másodfellebbezést, melynek lényege szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás elfogadása mellett a másodfokú bíróság tévedett akkor, amikor a vádlott bűnösségét kimondta, ugyanis álláspontja szerint kétséget kizáró módon nem került bizonyításra K. T. büntetőjogi felelőssége a közúti baleset okozása miatt.
 
A Győri Ítélőtábla a 2018. június 26-án kelt, tanácsülésen meghozott végzésével a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét, és egyúttal a Tapolcai Járásbíróság elsőfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Határozata indokolása szerint az első- és másodfokú bíróságok által megállapított tényállás annyiban felderítetlen, hogy a közlekedési veszélyhelyzet kezdete és a vádlottnak a balesetet megelőző mozgásfolyamata nem teljes körben került értékelése, így az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás sem ad megfelelő indokolást a vádlott felmentéséhez. A kétfokú eljárásban elmaradt annak megállapítása, hogy a baleseti helyszínen belátható útszakaszhoz képest a vádlott a sértettet mikor észlelhette, és a műszaki adatok összevetésével (szakértői segítséggel) rögzíteni kellett volna azt, hogy a veszélyhelyzet előidézéséért a vádlott felelős-e, cselekvési késedelemben volt-e, ha igen, akkor mennyivel, ha nem, akkor pedig miért nem. A motoros  sértett tényleges sebességéhez számítottan a gépkocsival balra kanyarodó vádlott rendelkezésére álló szükséges idő pontosítása elmaradt. A rendelkezésre álló adatok alapján nem egyértelmű, hogy a vádlott és a sértett egymás irányába történő haladásakor az egyes időintervallumokban a sértett és a vádlott éppen hol tartózkodott, és mit csinált. A megismételt eljárásban a szakértő ismételt meghallgatásával tisztázható a baleset pontos bekövetkezése és a vádlott esetleges büntetőjogi felelőssége.
 
Győr, 2018. július 5.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály