A vádlott és a sértett 2010-ben kötöttek házasságot, majd együtt nevelték a sértett és a vádlott korábbi házasságaiból származó három gyermeket, a család kiegyensúlyozottan, szeretetben élt. A vádlott 2012-2016 között marhacsontozóként dolgozott Hollandiában, amely időszak alatt a vádlott csak rövid időszakokat töltött otthon. A vádlott és a sértett kapcsolata ez idő alatt megromlott, amelyhez hozzájárult, hogy a vádlott Hollandiában párkapcsolatokat létesített, a sértett a vádlott hűtlenségén nem tudott túllépni. A vádlott 2016 májusában hazaköltözött, azonban a vádlott és a sértett között mindennaposak voltak a konfliktusok, amelyet tovább fokozott, hogy a vádlott itthon nem vállalt munkát. A vádlott kérte a sértettet, hogy költözzön el a saját fiával, azonban a sértett nem akarta magára hagyni a vádlott két lányát. 2016 nyarán a vádlott egy alkalommal megütötte a sértettet a veszekedésük során. 2017. március 3-án a vádlott és a sértett fát rakodott, majd szállított és pakolt be a kazánházukba. A vádlott ezt követően átöltözött, amikor észlelte, hogy a ruhái között tartott megtakarítása nincs a szokott helyén. Visszament a kazánházba és számon kérte a feleségét, aki azt válaszolta, hogy a pénz másnál van, annál, akivel a sértett félrelépett. A vádlottat indulat öntötte el, és ezért a sértettet egy alkalommal, ököllel nagy erővel nem célzottan megütötte. Az ütés a sértett torkát érte, a sértett gégeporcának összeroppanása is hallható volt. A sértett összeesett és szinte azonnal meghalt. A nyakat elölről ért, legalább közepes erejű ütés alkalmas volt a halálos sérülés előidézésére. A vádlott észlelte, hogy a sértett nyelőcsöve eltört, ellenőrizte a sértett légzését és megállapította, hogy a sértett meghalt. A vádlott bement a házba, ellátta a gyerekeket, és közölte velük, hogy a sértett elment egy ismerősével. A gyerekek aludni tértek. A vádlott megijedt a felelősségre vonástól, ezért eldöntötte, hogy a sértett holtestét eltünteti. Este visszatért a kazánházba, ahol késsel és kis baltával feldarabolta a sértett testét, a kifolyó vért ronggyal felfogta, majd mindezt és a bűncselekmény egyéb nyomait a kazánházban szakaszosan elégette. A visszamaradó hamut és csontmaradványokat pedig a szennyvízaknába öntötte, valamint az egyéb nyomokat is eltüntette. Másnap bejelentette a vádlott a rendőrségen a sértett eltűnését. A megindult eljárás során, önkéntesen vállalt hazugságvizsgálat során a vádlott a sértett megölését beismerte. 

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat halált okozó testi sértés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.  

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a vádlott büntetését hat év hat hónap börtönbüntetésre súlyosította. Az ítélet indokolásában rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a sértett halála biztosan bekövetkezett a sértett feldarabolása előtt, a vádlott ütését követően a sértett meghalt, amelyet a szakértői vélemények is alátámasztanak. A vádlotti védekezés az ítélőtábla szerint sem cáfolható, az a tanúvallomásokkal és a szakértői bizonyítékokkal is összhangban áll. A törvényszék a bűncselekmény minősítését helytállóan határozta meg halált okozó testi sértés bűntettében, tekintettel arra is, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottat ölési szándék vezette volna. A vádlott szándéka testi sértésre irányult, az eredmény bekövetkezésére gondatlansága terjedt ki. Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményt a házastársa, egy idősebb korú, gyengébb fizikumú nő sérelmére követte el, ahogyan súlyosító körülmény a vádlott cselekmény után tanúsított magatartása is, amely érzéketlen, brutális volt. Az első fokon kiszabott öt év börtönbüntetés a kiszabható 2 évtől 8 évig terjedő tételkeret középmértéke, azonban az ítélőtábla álláspontja szerint a súlyosító körülményekre figyelemmel, ezt meghaladó mértékű büntetés kiszabása volt indokolt.

Győr, 2018. szeptember 12.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály