A vádlott (1976) és a sértett (1957) 2014. óta éltek együtt, kapcsolatuk nem volt konfliktusmentes. A sértett nem egyszer tettleg is bántalmazta a vádlottat, 2013-ban eltörte a vádlott orrát, 2015-ben megszúrta késsel. A sértett a vádbeli időszakban minden nap lerészegedett, a vádlott pedig vele ivott. A vádbeli napon, 2015. húsvét hétfőjén mind a vádlott, mind a sértett nagyobb mennyiségű italt fogyasztottak el, melytől mindketten lerészegedtek. Este, ahogy egyre részegebbek lettek, a sértett féltékenykedése miatt összevesztek, ami tettlegességig fajult. A sértett egy kalapácsot hajított a vádlott irányába, ami elől sikerült kitérnie, majd lekevert egy pofont a vádlottnak, és enyhén megszorította a torkát, majd lefeküdt a vádlott mellé az ágyra aludni. Az élettársa által többször bántalmazott vádlott magához vett egy 17 cm pengehosszúságú, éles-hegyes konyhakést, amivel egy alkalommal, közepes erővel felülről lefelé döfésszerű mozdulattal, a bal oldalán mellkason szúrta a sértettet. A sértett halálának közvetlen és kizárólagos oka a tüdősérülés miatti heveny és nagymennyiségű vérvesztés, a szívburok és a főverőér sérülései miatti szívfojtás volt. 

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat emberölés bűntette miatt 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, valamint a jogi indokolás pontosítása végett jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletét a kiszabott büntetés tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság megalapozott tényállást állapított meg, abból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és helytállóan minősítette az általa elkövetett bűncselekményt is. Egyetértett ugyanakkor az ítélőtábla az ügyészi fellebbezés azon részével, miszerint a vádlott a cselekményt egyenes szándékkal követte el, ugyanis ez állapítható meg valamennyi az elkövetés  körülményeiből. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolását ennyiben módosította. Az emberölés bűntettét a törvény 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni, melynek a középmértéke 10 év szabadságvesztés. Az elsőfokú bíróság azonban valamennyi enyhítő és súlyosító körülményt számba vett és azokat helyesen értékelve szabott ki 7 év 6 hónap börtönbüntetést a vádlottal szemben. Ennek a büntetésnek a súlyosítása csak kisebb mértékben lett volna indokolt, melyre azonban másodfokú eljárásban lehetőség nincs.

 

Győr, 2016. november 10.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya