A vádlott, a sértett, valamint harmadik társuk egy vasútállomás üres épületében laktak, munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkeztek, hajléktalan életmódot folytattak, mindhárman rendszeresen, nagy mennyiségben fogyasztottak alkoholt. A vádlott a hajléktalanok körében vezető szerepet töltött be, agresszív, erőszakos természetű volt. A vádlott 2014. május 3-án este a sértettel szóváltásba került. A vita során a vádlott magához vett egy 13 cm pengehosszúságú konyhakést, mellyel elindult a ház bejárata felé. A sértett azonban a vádlott után ment, majd az előszobában dulakodni kezdtek egymással. A vádlott a kezében lévő késsel hadonászott a sértett feje irányába és arcán, valamint nyakán 6 darab 8-12 mm hosszú, 2-3 mm mély vágott sebzést ejtett. A további veszekedés, dulakodás során a vádlott a kezében lévő késsel egy alkalommal, kis-közepes erővel szemből megszúrta a sértett bal mellkasfelét. A szúrás a sértett III-IV. bordája között hatolt a mellüregbe, áthaladt a bal tüdő felső lebenyén és a lágyrészekben állt meg. A sértett a behatást követő 10-15 percen belül a helyszínen életét veszítette.

 

A fenti tényállás alapján a Tatabányai Törvényszék a vádlottat, mint visszaesőt emberölés bűntette miatt 10 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

 

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, a védő elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette az indokolásban, hogy az eljárás során feltárt, részben közvetett  bizonyítékok zárt logikai láncot alkotnak, melyből megalapozottan vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy más nem, csak a vádlott követhette el a bűncselekményt. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság mérlegelt bizonyítékok közül néhány elemet kizárt, így a tényállást kisebb részben pontosította.

 

Az ítélőtábla mindezek alapján megállapította, hogy okszerűen vont le következtetést az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Hangsúlyozta, hogy az elkövetés eszközéből, a sérülés helyéből egyértelmű, hogy a vádlott a cselekményt eshetőleges szándékkal követte el, és a gondatlan emberölés, illetve a halált okozó testi sértés, mint minősítés – védelmi hivatkozással szemben - fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság valamennyi enyhítő és súlyosító körülmény számbavételét követően a középmértékkel egyező tartamú szabadságvesztést szabott ki, mely az ítélőtábla álláspontja szerint is a büntetési célok megvalósítását szolgálja, annak enyhítésére indok nem volt.

 

Győr, 2017. július 05.

 

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály