A felperes 1999 óta játékvezető a labdarúgó NB I-ben, 2003 óta a FIFA nemzetközi játékvezetői keretének tagja. 
2017. április 29-én a felperes volt a játékvezetője Diósgyőr-Vasas NB I-es bajnoki labdarúgó mérkőzésnek. A mérkőzés második félidejében a felperes szabálytalanság miatt kiállította az alperest, aki kiállítását követően elindult a felperes felé, agresszíven kérdőre vonta, szidalmazta őt, az alperest csapattársai fogták le és vezették el a felperes közeléből. Az alperes kiállítása miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága 2017. május 9-én fegyelmi tárgyalást tartott. Az alperes a fegyelmi tárgyaláson a mérkőzésen történtekről – egyebek mellett – úgy nyilatkozott, hogy a mérkőzést vezető játékvezető színes bőrű csapattársát sértő jelzőkkel illette. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvéhez csatolták a mérkőzésen játszó P. M. M. nyilatkozatát, amely szerint a felperes a hivatkozott mérkőzésen legalább négy alkalommal, amikor szabálytalanságot fújt vele szemben használta a sértő rendreutasítást, majd az alperes kiállítása után ismét sértő mondatot mondott személyére, melyet a nyelvi hiányosságai miatt nem tudott tökéletesen idézni. A Magyar Labdarúgó Szövetség mérkőzéssel kapcsolatos információk és felvételek vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy "rasszista kijelentés nem volt észlelhető", egyéb súlyosan sértő kijelentés elhangzása nem bizonyítható, így a felperessel szemben fegyelmi eljárást nem kezdeményeztek. 
A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jó hírnévhez való jogát azzal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség Fegyelmi Bizottsága előtt valótlan tényt állított, és  kérte az alperes kötelezését 500.000 Ft összegű sérelemdíj megfizetésére.
Az első fokon eljáró Győri Törvényszék megállapította, hogy  az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való jogát, és kötelezte 400.000 Ft sérelemdíj valamint 226.000 Ft perköltség megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, a felperesi sérelemdíj iránti keresete elutasítását kérte.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. Kötelezte az alperes L. Z-t további 63.500 Ft perköltség felperes javára- míg 32.000 Ft le nem rótt fellebbezési illeték állam javára megfizetésére. A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú ítélet jó hírnév megsértése megállapítására vonatkozó rendelkezése elleni alperesi fellebbezés hiányában nem volt vizsgálható az alperes fellebbezésének azon tartalmi érvelése, hogy magatartása nem minősül jogellenesnek, mivel csak egy más személytől származó ismeretét osztotta meg egy fegyelmi eljárásban. Egyetértett a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletével abban, hogy az alperes felróhatóságát kizáró körülmény nem állapítható meg. Az alperes MLSZ fegyelmi bizottsága előtt tett nyilatkozatában nem utalt arra, hogy közvetett információja van a felperes mérkőzés alatti kijelentésére és nyilatkozata – obszcén részleteiben – többlettartalmat hordozott P.M.M. bizottság előtt tett írásbeli nyilatkozatához és ezen személy bíróság előtti tanú vallomásához képest. Bár a felperes ellen – az alperes által állított kijelentés miatt – nem indult  sportfegyelmi eljárás, mindez nem jelenti azt hogy a felperes szakmai megítélésére a per tárgyát képező jogsértő kijelentés nem hatott negatívan. Helyesnek tartotta a másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított sérelemdíj mértékét az alperes által állított kijelentés súlyosan sértő, rasszista jellege és elfogadhatatlan stílusa miatt.

Győr, 2019. június 27.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály