A felperes Ajka Város Önkormányzata a Polgári Törvénykönyvről szóló  2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § /1/ bekezdése a./, b./ és d./ pontjai. és 2:52. § /1/, /2/ és /3/ bekezdései alapján keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségi jogait, a „lakosság-megtartó és lakosságvonzó képességét”, „adóerő-képességét”, „a vagyontárgyak jó állapotának fenntartásához fűződő jogát” és jó hírnevét; kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a felperes személyiségi jogait sértő és/vagy veszélyeztető magatartástól; kötelezze az alperest a további károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, a sérelmes helyzet megszüntetésére; valamint 1 milliárd forint sérelemdíj megfizetésére.

 

Keresetét az alperes 2015. évben megváltozott működéséből eredő légszennyezésre alapította. Arra hivatkozott, hogy számos és ismétlődő lakossági panasz érkezett hozzá, melyek szerint az alperesi működésből eredő pernyeszerű szennyeződés (por vagy korom) lerakódik le az ablakpárkányokon, erkélyeken, illetve a városban parkoló gépkocsikon. E szennyezés veszélyezteti a város egészségi állapotát,  vagyoni kár formájában (gyakoribb takarítás és mosás) jelentkezik. Negatívan befolyásolja a felperes személyiségi jogként definiálható „lakosság-megtartó és lakosságvonzó”, az „adóerő-képességét”, sérti jó hírnevét, károsítja középületei külső burkolatainak az állapotát. A szennyezés rossz színben tünteti fel Ajka városát, a közvélemény előtt rossz levegőjű településként jeleníti meg, ami elriasztja a tartósan vagy ideiglenesen a városba látogatókat, az odatelepülőket, elköltözésre kényszeríti az ott lakókat, elriasztja a befektetőket. 

 

Az alperes Bakonyi Erőmű Zrt. ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a  Ptk. 2:54. § alapján a felperes kizárólag a saját személyhez fűződő jogai érvényesítésére jogosult, mások személyiségi jogainak érvényesítése tekintetében kereshetőségi joggal nem bír. A jó hírnév kivételével a kereset alapjaként megjelölt személyiségi jogok az Alaptörvényben rögzített önkormányzati alapjogok, de nem személyiségi jogok. 

Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a 2016. április 14-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 635.000 forint perköltséget. 

 

Az elsőfokú  ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a 2016. november 17-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, egyben kötelezte a felperest 635.000. Ft perköltség alperes részére megfizetésére. Határozata indokolásában egyetértett az elsőfokú ítélettel abban, hogy a kereset alapjaként megjelölt „lakosság-megtartó és lakosságvonzó képesség”, „adóerő-képesség” és „a vagyontárgyak jó fizikai állapotának fenntartásához fűződő jog” az önkormányzatot megillető speciális személyiségi jogként nem értelmezhető. Helytállónak ítélte  az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperesi kereset tényleges tartalma szerint egyfajta közösségi, lakossági érdek (sérelem) érvényesítése céljából történő fellépés, melyre a jelenlegi jogi szabályozás nem nyújt lehetőséget. A Ptk. a keresethez képest éppen fordítottan, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése kapcsán teszi lehetővé azt, hogy a közösséget ért jogsérelem miatt – elismerve egyben a közösség tagjának személyes sérelmét is –  a közösség tagja igénnyel léphessen fel.

 

A felperesi érveléssel szemben az önkormányzati jogalanyisághoz nem kapcsolódik a személyhez fűződő jogok olyan sajátos köre, mely lehetővé tenné, hogy egy az önkormányzat területén élők személyiségi jogait érintő cselekménnyel vagy állapottal összefüggésben az önkormányzat érvényesíthessen igényt. A másodfokú bíróság szerint helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy a felperest jogi személyként is megillető jó hírnév a kereset tárgyát képező alperesi magatartás kapcsán nem csorbult. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a jó hírnév sérelmét a más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényállítás, valamint a való tény hamis színben való feltüntetése valósítja meg. Emiatt helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a kereset alapját képező környezetszennyező tevékenység kifejtése jellegéből fakadóan alkalmatlan a felperes jó hírneve sérelmének csorbítására. 

 

A másodfokú ítélet jogerős, azzal szemben csak felülvizsgálati kérelemnek van helye a Kúriához.

 

 

Győr, 2016. évi november hó 21. 

 

A Győri Ítéltőtábla Sajtóosztálya