A felperesek megismételt eljárás során leszállított keresetükben 1.555.000.- forint kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket az ingatlanukban az I. r. alperesnél történt vörösiszap-ömlés következtében előállott értékcsökkenésre tekintettel.

 

Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a megismételt eljárásában a keresetet elutasította. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Igazságügyi Szakértői Testülete által készített szakvélemény alapján megállapította, hogy az ingatlan forgalmi értéke közvetlen a vörösiszap-ömlést megelőzően 7.700.000.- forint, míg 2015. márciusában 6.200.000.- forint volt. A vörösiszap-ömlés Devecser ingatlanpiacára sokkhatást gyakorolt, és közvetlenül az iszapömlést követően a felperesek ingatlana a piaci kereslet átmeneti megszűnése miatt értékesíthetetlen volt. Az ipari katasztrófa egy ideig nagy valószínűséggel előidézett átmeneti ingatlanérték-csökkenést, de ezt a hatást elfedik az általánosabb gazdasági jelenségek. A vörösiszap-ömlés okozta sokkhatás elmúlt, jelenleg okozati összefüggés a perbeli ingatlan értékcsökkenése és a vörösiszap-ömlés között nem igazolható. Az iszapkatasztrófát megelőző és jelenlegi forgalmi érték különbözete a 2008. novemberben kezdődött gazdasági válság eredményeként kialakult általános ingatlanpiaci – és hitelpiaci visszaesés következtében alakult ki. Emiatt az ingatlanokra vonatkozó kereslet lecsökkent, amely párosult a helyi népességfogyás keresletmérséklő hatásával.

 

A felperesek fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott másodfokú tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. (A felperesek fellebbezésüket a környezetvédelmi főfelügyelőség jogkörét gyakorló megyei kormányhivatallal szemben visszavonták.) Az ítélőtábla ítélete indokolásában rámutatott, hogy habár a perbeli ingatlan az iszapömlés következtében nem károsodott, ettől függetlenül vannak olyan pszichés hatások, melyek az ingatlanok keresletét, értékét befolyásolhatják fizikai károsodás nélkül is. Az új eljárásban beszerzett testületi szakvélemény ugyanakkor helytállóan rögzítette, hogy nem állapítható meg az, hogy a vörösiszap-ömlés hatása jelenleg is fennáll a perbeli ingatlan vonatkozásában. Az ipari katasztrófa bekövetkezése természetesen sokk- hatással bírt, az ingatlanforgalom megállt, a település ingatlanjai átmenetileg értékesíthetetlenek voltak. Ettől függetlenül hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy az iszapömlést megelőzően is gyér volt Devecseren és környékén az ingatlanforgalom, melynek oka a jövedelemhiányos gazdasági környezet, a szerény hitelkínálat. A testületi szakvélemény részletesen elemezte Devecser lélekszámának csökkenését is, és megállapította, hogy a legnagyobb mértékben 2009-ben, azaz a katasztrófát megelőző évben csökkent a lakosság száma, mely természetszerűen magával vonta az ingatlanforgalom csökkenését is. A lélekszám csökkenés inkább ingatlanpiaci túlkínálattal járt. Ugyanakkor a felperesek ingatlanánál jelenleg a vörösiszap-ömlés hatása már nem állapítható meg, és a felperesek azt sem bizonyították, hogy ez az esemény az ingatlanuk forgalmi értéke csökkenését eredményezte volna.

 

Győr, 2016. március 9.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya