M. E. felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát. Kérte ezentúl kötelezni az alperest a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra, és az ilyen jelképet tartalmazó promóciós termékek forgalomból való kivonására. Arra hivatkozott, hogy az alperes által használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.

Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék a felperes keresetét elutasította. Határozata indokolása szerint a keresetben megjelöltek alapján 1992. év óta fennálló és azóta folyamatosan tanúsított jogsértés esetén az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) szabályait kellett alkalmazni. A régi Ptk. pedig – szemben a 2014. március 15. napjától hatályos új Ptk. 2:54. § (5) bekezdésével – nem tesz lehetővé a közösség jogsértéssel közvetlenül nem érintett tagjának  az igény érvényesítését személyhez fűződő joga megsértésére hivatkozással, azon az alapon, hogy magát a közösséget érte jogsérelem. Kitért arra is a törvényszék, hogy az új Ptk. 2:54. § (5) bekezdése alapján sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot.

Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást;  míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve. Érvelésének lényege szerint nem zárható el a közösség, a magyar nemzet tagjaként a reá átsugárzó jogsértés miatti igényérvényesítéstől.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt. A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában  nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi – vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.

Győr, 2018. szeptember 6.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály