A vádlott édesanyja 2010 végétől rendszeresen takarított a sértettnél, akihez 2013 novemberében hozzá költözött. 2014 márciusában tartási szerződés jött létre köztük, amely alapján a sértett hozzájárult a tulajdonát képező ingatlan tulajdonjognak a nő részére történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez. Ezt követően a vádlott is odaköltözött a sértetthez. A vádlott és az édesanyja túlzónak érezte a gondozási feladatokat, a sértett gyakran kifogásolta az eltartás módját, mely gyakori vitához vezetett köztük. 
A vádlott 2021. október 17-én reggeltől italozott a helyi büfében, és onnan azzal a kijelentéssel indult el, hogy hazamegy és leszúrja a sértettet, legalább édesanyjáé lesz a ház. A vádlott ezen elhatározásának megfelelően hazatért, ahol a nála lévő késsel 4 alkalommal nagy, 2 alkalommal közepes-nagy, továbbá 7 alkalommal közepes erővel megszúrta a sértettet a fején, a mellkasán és a hasán.
A vádlott azonnal értesítette a mentőszolgálatot. A szúrások következtében a sértett agysérülés, tüdősérülés, külső és belső vérzés miatt néhány percen belül elhalálozott. 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében, testi sértés bűntettének kísérletében, garázdaság bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 16 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a minősítés megváltoztatása, valamint súlyosítás érdekében, a vádlott enyhítés, védője a minősítés megváltoztatása, halált okozó testi sértés illetve erős felindulásból elkövetett emberölés bűntettének megállapítása, valamint enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a 2023. február 16-án tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla nem tartotta alaposnak sem az ügyész, sem pedig a vádlott és védője fellebbezését. A védő jogorvoslati kérelmében foglaltakkal szemben a vádlottat a cselekmény elkövetésekor ölési szándék vezérelte. Ez következik mind az elkövetés eszközéből, a 13 késszúrás helyéből, melyek létfontosságú szervekre, a fejre, a mellkasra és a hasra irányultak. Továbbá erre mutatnak a vádlott elkövetés előtti és utáni kijelentései is. Erős felindulásból elkövetett emberölésnek ugyancsak nem minősülhet az ölési magatartás, mivel azt a vádlott nem társadalmilag menthető okból kialakult tudatszűkült állapotban, hanem rögtönös szándékkal követte el. Az ügyész fellebbezésében kifejtettekkel szemben az előre kiterveltség szintjét nem érte el a vádlott cselekmény előtti elhatározása. Ezekre is figyelemmel a büntetés enyhítésének- illetve súlyosításának sem volt helye. Jelen esetben a halmazati büntetésként kiszabható 10-től 25 évig terjedő szabadságvesztés büntetés középmértékét (17 és fél év) el nem érő 16 év és hat hónap fegyházbüntetés tovább nem enyhíthető és a kis mértékű súlyosítása sem indokolt.

Győr, 2023. február 16.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály