A vádlott (2001) 2022 februárjában ismerkedett meg a sértettel egy internetes beszélgetős oldalon. A 39 éves sértett elköltözött családjától. Tartotta velük a kapcsolatot, de külön albérletben lakott, ahova személyes találkozást követően a 20 éves vádlott is odaköltözött. A két férfi ezután párkapcsolatban élt, melynek során mindketten fogyasztottak alkoholt, sokat veszekedtek, a viták időnként dulakodásig fajultak. A sértett korábbi férfi ismerősét 2023. április 1-jén meghívták magukhoz, hármasban italoztak, és amikor a vádlott féltékenysége miatt kitört a vita, a sértett azt kérte vendégüktől, hagyja őket magukra. A vádlott és a sértett kiabálni kezdett egymással, majd egy időre a vádlott elhagyta a lakást, de ahogy visszatért, folytatták a veszekedést, ami eldurvult, a sértett fejét és mellkasát rugdalta a vádlott. A sértett éjszaka telefonon elpanaszolta egy munkatársának, hogy a vádlott megverte és ezért fél tőle. A vádlott megint elhagyta a lakást, de később visszajött és az újabb dulakodás során egy hegyes eszköz volt nála, amivel a fején, a nyakán, a vállán, továbbá a mellkas első és hátsó részén nagy, illetve közepes erővel többször megszúrta – valamint többször megütötte és megrúgta – a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette.
Ezt követően a vádlott előbb elmenekült a lakásból, de visszatért és csak reggel hagyta el végleg a házat, akkor vonatra szállt, először Budapestre, majd Miskolcra utazott.
Mivel a sértettet családtagjai nem érték el telefonon, édesanyja és lánytestvére délután háromnegyed négykor személyesen keresték fel a férfit, ők fedezték fel a holttestet.
A sértett a bántalmazás során 126 rendbeli éllel-heggyel bíró eszköz által okozott sérülést, valamint 15 rendbeli sérülést (hámhorzsolást, zúzódást, bordatörést) szenvedett el.
Másnap délután a vádlottat a miskolci rendőrök megkísérelték elfogni, azonban a vádlott a nála lévő késsel nyakon és mellkason szúrta magát. A helyszínre érkező mentők a vádlottat újraélesztették, kórházba szállították, ahol szívműtétet hajtottak végre rajta.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett; a vádlott és védője téves jogi minősítés (elsődlegesen privilegizált eset, másodlagosan alapeset megállapítása), valamint a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és – a bűncselekmény jogszabály szerinti megnevezésének pontosítása, illetve a rendbeliség számának mellőzése mellett – a kiszabott büntetést 15 évre súlyosította.

Az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályok megtartásával folytatta le az eljárást. A bizonyítékok helyes mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg, azonban azt a másodfokú tanács kisebb mértékben kiegészítette (a sértett sérülései közül négy önmagában alkalmas volt a halálos eredmény előidézésre). A kiegészített tényállásból okszerűen következtetett a törvényszék a vádlott bűnösségére. A cselekményt törvényesen, a bírói gyakorlatnak megfelelően minősítette. Az elkövetés tárgyi oldalainak elemeit (több eszköz használata, sérülések száma és a bántalmazások intenzitása) vizsgálva a különös kegyetlenségnek, mint minősítő körülmény megállapíthatóságának valamennyi feltétele fennállt.
Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az emberölés bűntettének privilegizált esete, az erős felindulásban elkövetett emberölés a törvényi feltételek hiányában nem állapítható meg. A védelem által hivatkozott kiszolgáltatottság ugyanis nem volt megállapítható a sértett és a vádlott viszonyára figyelemmel. Ugyancsak nem volt megállapítható az emberölés alapesete.

A büntetés kiszabása körében az ítélőtábla az enyhítő körülmények sorából a vádlott fiatal felnőtt korára figyelemmel mellőzte a vádlott büntetlen előéletére történt hivatkozást. A vádlott öngyilkossági kísérletét a motívum feltárhatóságának hiányára figyelemmel kisebb nyomatékkal értékelte. A súlyosító körülmények körét kiegészítette: a vádlott több eszközzel és kitartóan követte el a cselekményét, a sérülések száma túlmutat a minősített eset megállapításához szükséges sérülések számán.
A fentiek alapján az enyhítő körülmények nincsenek túlsúlyban, ezért az ítélőtábla egyetértett az ügyész súlyosítási indítványával. A további súlyosító körülményekre is tekintettel a középmértéktől való eltérés nem indokolt.
Minősített emberölés esetében a törvény értelmében nincs helye a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének.

Győr, 2025. május 8.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály