Az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott és a két sértett több éve együtt élt egy elhanyagolt pinceépületben. Mindhárman rendszeresen italozó életmódot folytattak, és többször előfordult, hogy a vádlott bántalmazta és megöléssel fenyegette a sértetteket. A vádlott és a férfi sértett 2020. április 8-án délután bort vásároltak, melyet a sértett vitt haza, mert a vádlott még meglátogatta édesapját. A sértettek a bor egy részét délután elfogyasztották. Mikor a vádlott este ittas állapotban hazaérkezett, a bort kereste, és mivel nem találta, ideges lett, mindkét sértettet megöléssel fenyegette. Felkapott a földről egy baltát, majd annak élével legalább két alkalommal megütötte az egyik sértett fejét, aki kezével próbálta elhárítani az ütéseket, de a földre került. A vádlott ekkor még több alkalommal megrúgta őt, aki a bántalmazás során eszméletét vesztette.
Ezt követően a vádlott a baltával a másik sértett ellen fordult, aki próbált kimenekülni a pincéből. A vádlott nagy erővel kilökte a nőt az épület előtti részre, a baltát eldobta, és több alkalommal a fején megrúgta, megtaposta. A vádlott a lábával a nő fejét néhány percig a földhöz nyomta, ököllel ütötte az arcát, miközben szidalmazta.
Ezt követően ismét a pincébe ment, ahol a másik sértett próbált feltápászkodni. A vádlott többször megütötte, megrúgta, majd ruházatánál fogva kihúzta őt a pince előtti részre.
A szemközti házban lakó tanú a kiabálásokat meghallotta, ezért értesítette a rendőrséget, akik megakadályozták a sértettek további bántalmazását. 
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. 
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért; a vádlott felmentésért, védője a bűncselekmény téves minősítése miatt elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. 

A Győri Ítélőtábla a 2022. május 5-én tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével a vádlottal szemben kiszabott fegyházbüntetést 15 évre súlyosította. Az ítélőtábla nem tartotta alaposnak a vádlott védője azon fellebbezési érvelését, hogy a vádlott szándéka nem irányult a sértettek életének kioltására, így a helyes minősítés csupán életveszélyt okozó testi sértés bűntette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényszék ítéletében helytállóan mérlegelte a vádlott elkövetéskori tudattartalmát, valamint az annak alapjául szolgáló objektív- és szubjektív tényezőket. Az ítélőtábla ezek közül kiemelte az elkövetés eszközét, a nagyméretű, hosszú nyelű, kétkezes baltát, amellyel a vádlott az egyik sértettet két alkalommal is fejen ütötte. Ez az eszköz, valamint a bántalmazás helye közvetlenül is az emberi élet kioltására irányuló szándékra utalt. A puszta kézzel, illetve lábbal történő bántalmazás esetében a vádlott a sértettek mellkasát vette célba, amelyről tudnia kellett, hogy létfontosságú szerveket tartalmaz. Az elkövetéskor a vádlott több olyan kijelentést tett, hogy a sértetteket megöli. Mindezen körülmények kétségtelenül alátámasztották, hogy a vádlott szándéka emberölésre irányult.
Helyesen minősítette a törvényszék különösen kegyetlennek az emberölés kísérletét, mivel a vádlott kitartóan, hosszú időn keresztül, brutális módon bántalmazta a sértetteket, melyet alátámaszt a sérülései jellege, száma, elhelyezkedése.
Egyetértett ugyanakkor az ítélőtábla az ügyész fellebbezése azon érvelésével, hogy a büntetés kiszabása során az elsőfokú bíróság részben nem kellő súllyal értékelte a súlyosító körülményeket, míg túlzott jelentőséget tulajdonított egyes enyhítő körülménynek. Így az, hogy kísérleti szakban maradt az elkövetés, nem enyhítő körülmény, mert a kísérlet jelen esetben befejezett és közeli volt. A vádlott ugyan az elkövetéskor büntetlen előéletű volt, de már (más ügyben) büntetőeljárás hatálya alatt állt. Ez pedig ténylegesen súlyosító körülmény. Nem minősül enyhítő körülménynek az sem, hogy a vádlott enyhe fokban értelmi fogyatékos, mivel a szakértői vélemény szerint a beszámítási képessége fennállt. Ezek mérlegelésével indokolt volt a 10 évtől 20 évig terjedő határozott idejű, avagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett büntetési tételkeretű bűncselekmény esetében a középmértéket jelentő 15 éves szabadságvesztés kiszabása.
A vádlott az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításával, a fegyházbüntetés kétharmad része kitöltését követően legkorábban 2030 júniusában szabadulhat.

Győr, 2022. május 5.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály