Az ötvenhét éves, hajléktalan életmódot folytató, napi rendszerességgel nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó vádlott hajléktalanként élt. 2022. augusztus 15-én délután egy áruház parkolójában K.L. sértettel, valamint két férfivel közösen italoztak. A vádlott a nála lévő öngyújtóval meggyújtotta a sértett bal lábán lévő gézkötést, amely lángra kapott, és a másik lábán lévő kötésre, továbbá ruházatára is átterjedt. A tüzet az egyik tanú oltotta el, miközben a vádlott nevetett a sértetten.
A sértett mindkét lábának körkörös másod- és harmadfokú, testfelszínének 20-29 százalékára kiterjedő égési sérülést szenvedett el. Kórházba szállították, azonban a szakszerű ellátás ellenére október 17-én elhalálozott.
A sértett halálának közvetlen oka a tüdőgyulladása miatti légzési és keringési elégtelenség volt, azonban az alsó végtagjainak égési sérülése és a sértett halála között közvetett ok-okozati összefüggés áll fenn.
A vádlott 2022. október 29-én délután a vízműdomb mögötti területen minden előzmény nélkül meggyújtotta a földön fekvő hajléktalan társa, B.J. sértett ruházatát a hátán. A tüzet a sértett a földön hemperegve oltotta el. 
A sértett a háta bal oldalának első-, másod- és harmadfokú sérülését szenvedte el, amelynek gyógytartama 6-8 hét volt.
Tekintettel a sérülés anatómiai helyére, keletkezési módjára és körülményeire, az elszenvedettnél súlyosabb, akár halált eredményező sérülés reális lehetősége is fennállt.
A vádlott és M.A. sértett 2022. október 17-én este a hajléktalanszálló szobájában ittas állapotban vitatkoztak, amelynek során a vádlott felállt és az asztalon lévő kést felkapva egyszer megszúrta az ágyról akkor már felálló sértett bal mellkasfelét. 
A sértett a bántalmazás következtében szúrva metszett sérülést szenvedett el, amely 8 napon belül gyógyult. 
A keletkezettnél súlyosabb, akár életveszélyes sérülés lehetősége is fennállt.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt tizennégy év fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a vádlott és védője B.J. sértett sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában felmentés, a további sértettek tekintetében téves minősítés, valamint enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla 2024. október 30-án meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy a vádlott emberölési cselekménye védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetettnek is minősül, míg ezen túlmenően az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.  Az ítélőtábla elvetette a vádlott és védője azon fellebbezési érvelését, hogy a vádlott az  az első eset tényállás szerinti cselekménye csak gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősülhet. Kétségtelen ugyanis, hogy aki a sértett térdéig érő gézkötését, valamint nadrágját felgyújtja, az belenyugodott abba, hogy a súlyos égési sérülések folytán a sértett meghalhat. Így cselekménye eshetőleges szándékkal elkövetett emberölésnek minősül. Ugyan a sértett halála bekövetkezéséhez a leromlott egészségi állapota is hozzájárult, azonban arra az égési sérülés nélkül nem került volna sor. A halmazatban álló bűncselekmények büntetési tételkerete középmértéke jelen esetben 17 év és fél év volt. Az elsőfokú bíróság ennél enyhébb büntetést szabott ki, melynek további enyhítésére – a nyomatékos súlyosító körülményekre is figyelemmel- nincs törvényes lehetőség.

Győr, 2024. október 30.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály