A vádlott (1997) 2014. karácsonyának közeledtével úgy döntött, hogy bűncselekmény útján szerez pénzt ajándék vásárlásra.

 

I. A vádlott 2014. december 20-án Szanyról Gyarmatra utazott, ahol korábban sokat tartózkodott nagymamájánál. A faluban sétálgatott, és ekkor figyelt fel a szépen gondozott családi házra. A nyitott kerítésajtón az általa korábban készített csuklyával a fején bement az udvarba, majd a kazánházba, illetve a nyári konyhába, ahol az általa talált zseblámpát, konyhakést, dobozos üdítőt magához vette, az utóbbit a helyszínen elfogyasztotta. Hideg volt, ezért begyújtott a kazánba. A melegedő radiátorokra ébredt fel a házban lakó S.F. és felesége. S.F-né az alagsorba leérve észlelte az ott ülő álarcos vádlottat, aki ekkor ébredt fel. S.F-né gyorsan belépett az élelmiszertárolóba, ajtaját bezárta, és kiszólt, hogy értesítette a rendőrséget. A vádlott erre távozott.

 

II. A vádlott 2014. december 21-én délután ismét úgy döntött, hogy Gyarmatra utazik. Újra vitt magával egy csuklyát, valamint egy töltetlen gáz-riasztópisztolyt, nagymamája garázsában pedig magához vett egy 100 cm hosszú, fok részénél 3 cm széles fejszenyelet, és elrejtette a kabátja alá. Az S. család házához ment, ahol a bezárt kaput a belül zsinórra akasztott kulccsal kinyitotta, és csuklyában, kesztyűben bement az alagsorba. A család 7 óra körül ébredt, mikor S.F. sértett kiment, kinyitotta a kaput, megetette az állatokat, és lement az alagsorba. Észlelte az idegen férfit, akihez odalépett és megragadta a karját. A vádlott ekkor a magával vitt fejszével egyszer tarkó-nyakszirt tájékon, majd az arcán ütötte meg a sértettet, aki elesett és hanyattfekvő helyzetbe került. A vádlott a fejszét eldobta, egy baltát vett kézbe, és annak fokával több alkalommal megütötte a sértett fejét. A vádlott ezután a baltát ledobta, ismét a fejszét vette a kezébe majd a lakóház nappali szobájába ment. 

 

A vádlott a jobb kezében a fejszenyelet, balban pedig a riasztópisztolyt tartva erélyesen többször felszólította S.F-né sértettet, hogy adjon készpénzt vagy ékszereket, majd azt mondta, „Ha nem adsz pénzt vagy ékszereket, agyonlőlek!” A sértett segítségért kiáltott, amire kijött a másik szobából a fia, ifj. S.F., aki végül édesanyjával a hálószobába tudott belépni, és annak ajtaját belülről nyomva tartani. A vádlott felszólította őket, hogy jöjjenek ki a nappaliba, különben lelövi őket az ajtón keresztül. Mindeközben a vádlott észlelte, hogy ifj. S.F. csendben van, kérdésére pedig S.F-né azt felelte, hogy a fia kiugrott az ablakon és elment a rendőrségre. Ezt követően a vádlott a vezetékes telefon csatlakozóját kitépte, majd a hátsó udvarban a kertben eldobta a fejszenyelet és távozott.

 

S.F. sértett a vádlott által kifejtett bántalmazás következtében az arc és az agykoponyai részen szenvedett különféle sérüléseket. Halála koponyasérülés következtében létrejött agyi, agytörzsi zúzódás folyományaként keringés- és légzésbénulás miatt állt be.  

 

A fenti tényállás alapján a Győri Törvényszék a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, 2 rb fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete, 1 rb lopás vétsége miatt 12 év fiatalkorúak börtönére, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének különös kegyetlenséggel való elkövetésének megállapítása és halmazati büntetésül hosszabb tartamú fiatalkorúak börtönbüntetésének kiszabása végett, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a tegnapi napon megtartott nyilvános ülésen az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a vádlottal szemben kiszabott büntetést 15 év fiatalkorúk börtönére és 8 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Az ügyész és a védő azon indítványát, miszerint az ítélőtábla ismételten hallgassa ki a vádlottat, elutasította. Álláspontja szerint az eljárás során a vádlott több alkalommal tett vallomást, és sem a másodfokú bíróság előtt az utolsó szó jogán előadottak, sem az eljárás egyéb adatai nem indokolták az ismételt meghallgatását. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság valamennyi elkövetett cselekményt helyesen minősítette, és helytállóan vont le következtetést a vádlott bűnösségére is. A büntetés kiszabási körülményeket is túlnyomó részben feltárta. A súlyosító körülmények közé sorolta azonban az ítélőtábla azt, hogy a vádlott próbára bocsátás hatálya alatt, időskorú sértett sérelmére, több eszköz használatával követte el a cselekményeket. Mellőzte ugyanakkor az enyhítő körülmények közül a vádlott részvétét, ugyanis enyhítő körülményként a megbánás lenne értékelhető. Az elkövetett bűncselekmények gátlástalan volta, a bűnösségi körülmények, a társadalomban kiváltott közfelháborodás, és a 80 éves sértett sérelmére elkövetés együttes értékeléséből az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés nem áll arányban az elkövetett bűncselekményekkel és a vádlott fokozott társadalomra veszélyességével, ezért a büntetést súlyosította.

 

Győr, 2016. október 6. 

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya