Győri Ítélőtábla – Nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette
2011. augusztus 2-ról augusztus 3-ra virradó éjjel két férfi és egy nő együtt érkezett a sértett házához, hogy tőle akár erőszakkal is az értékeit elvegyék. A most 50 éves I. rendű vádlott és nővére, a II. rendű vádlott bementek a sértett házába, míg a III. rendű vádlott a ház előtt őrködött. A házban értékek után kutattak, azonban az erősen ittas állapotban lévő sértett észlelte a házban tartózkodókat, és rájuk szólt, hogy hagyják békén és segítségért kiáltott. A nő rászólt a sértettre, az öccse pedig egy alkalommal szájon ütötte. A II. rendű vádlott lefogta a sértettet, miközben az I. rendű vádlott megragadta a sértett nyakát és megfojtotta őt, majd úgy rendezték el a sértettet az ágyon, mintha aludna. Ezt követően a hűtőszekrényben talált élelmiszereket, pontosan meg nem határozható összegű készpénzt és egy mobiltelefont magukhoz véve elhagyták a lakást. A kint várakozó férfinak nem mondták el, hogy megölték a sértettet, ő csak másnap szerzett erről tudomást, amikor az I. rendű vádlott meg is fenyegette őt, ha eljár a szája agyonveri.
A sértett halála a nyak tartós, legalább közepes erejű megragadása, leszorítása miatti fulladás következménye.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. rendű és a II. rendű vádlottat társtettesként, nyereségvágyból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek. Ezért az I. rendű vádlottat, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A II. rendű vádlottat 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés négyötöd részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
A III. rendű vádlottat bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az ítélet ellen az I. rendű vádlott és védője felmentésért; a II. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért; a III. rendű vádlott védője felmentésért jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a 2022. június 2-án tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: az I. rendű vádlott a feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó rendelkezést mellőzte, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 (harminc) évben határozta meg. A II. rendű vádlott fegyházbüntetését 16 évre enyhítette. Ezen túlmenően az elsőfokú ítéletet mindhárom vádlott vonatkozásában helybenhagyta.
Az ítélőtábla álláspontja szerint helyesen ítélte úgy az elsőfokú bíróság, hogy az I. rendű vádlott erőszakos többszörös visszaeső, azonban esetében az elkövetéskori Btk. (1978. évi IV. törvény) 47.§ (4) bekezdés c) pontja, amely a feltételes szabadságra bocsátást kizárja, nem alkalmazható. Ez a törvényi rendelkezés ugyanis a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltekre vonatkozó szabály. Így a határozatlan időtartamú (életfogytig tartó) fegyházbüntetésre ítélt I. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja legalább 30 év.
Az ítélőtábla az I. rendű vádlott büntetésének enyhítésére figyelemmel azzal arányosan enyhítette a II. rendű vádlott büntetését is. A büntetések mérséklésénél a másodfokú bíróság arra is figyelemmel volt, hogy az I.- II. rendű vádlottak nem azzal az egyenes szándékkal érkezett a sértett lakóhelyére, hogy az életét kioltják, ez az elhatározásuk csak a sértett értékei elvétele miatti tiltakozása során alakult ki. Az elsőfokú bíróság a III. rendű vádlott esetében az összes javára szóló körülmény alapján a törvényi minimumban határozta meg a büntetést, így annak enyhítésére nem volt mód.
Győr, 2022. június 2.
Győri Ítélőtábla Sajtóosztály