G. Z. felperes keresetében a becsülethez és a jóhírnevéhez való joga megsértése miatt annak megállapítását kérte, hogy az I. alperes, Gy. B. 2015. április 9-én tett közlésében azon való tényt, hogy az állami  támogatás összege a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára eljutott, abban a hamis színben tűntette fel, mintha a támogatás összegének utalása azért zajlott volna le rövid időn belül, mert annak juttatása jogszerűtlen volt. A kereset szerint az  I.r. alperes valótlanul állította, hogy annak ellenére juttatott az egyesületnek a támogatási szerződésen keresztül fél milliárd forintot, hogy a minisztérium jogi főosztályának vezetői jelezték, a támogatás sérti az államháztartásról szóló törvényt. Az I.r. alperes magatartása a becsülethez és a jóhírnévhez való jogát védő törvényi szabályba ütközött, mert a felperest úgy mutatta be, mint aki 200 millió forint kárt okozott az államnak, továbbá, mint akinek a felelőssége megkérdőjelezhetetlen az ügyben, elkövetőnek minősül, aki rút módon tapsolta el a pénzeket. A II.r. alperessel, K. Z-vel szemben előterjesztett kereseti kérelemben sérelmezte, hogy a II.r. alperes közléseiben valótlanul állította, hogy a felperes utalt volna pénzt a Leaderhez. Kérte a törvényszéket, hogy kötelezze az alpereseket arra, hogy a Magyar Távirati Iroda útján adjanak elégtételt az elkövetett jogsértésért. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

 

Az elsőfokon eljáró Szombathelyi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az I. r. alperes a FIDESZ pápai irodájában 2015. április 9-én megtartott sajtótájékoztatóján megsértette a felperes jó hírnevét – ezáltal személyiségi jogát – az alábbi kijelentéseivel:

„Tudjuk, hogy 2008. év végén négy nap alatt sikerült fél milliárd forintot a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület számlájára juttatni, mely támogatási szerződést G. Z., akkori államtitkár írt alá. (…) A vizsgálat megindult az ügyben, s napvilágra került, hogy kétszázmillió forint kár érte a magyar államot. (…) G. Z. felelőssége megkérdőjelezhetetlen, ebben az ügyben (…), hogy ilyen rút módon tapsolták el a pénzeket a gazdasági válság idején.”

 

Megállapította a törvényszék, hogy a II. r. alperes 2015. április 9-én a FIDESZ pápai irodájában tartott sajtótájékoztatóján megsértette a felperes jó hírnevét – ezáltal a személyiségi jogait – azzal a kijelentésével, hogy a pénzt „G. Z. a Leaderhez kiutalta.” Kötelezte az alpereseket arra, hogy 15 napon belül a papa-ma.hu internetes hírportálon tegyék közzé elégtételt adó nyilatkozatukat, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben a kereseti kérelem teljes körű elutasítását, az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérték. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott tárgyaláson az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezését megváltoztatta, a keresetet elutasította. Indokolásában rámutatott az ítélőtábla, hogy osztotta az alperesi fellebbezés érvelését. Az ítéleti rendelkező részben szereplő kijelentések többségében egyrészről tényközlésnek minősül. Másrészről azon kijelentés, hogy „G. Z. felelőssége megkérdőjelezhetetlen, ebben az ügyben (…), hogy ilyen rút módon tapsolták el a pénzeket a gazdasági válság idején”, véleménynyilvánítás. A bírósági gyakorlat, valamint az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint pedig a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelt jog. Ennek lehetnek korlátai a személyiségi jog védelme érdekében, de különösen politikai közszereplő esetében igen szűk az a terület, mikor a véleménynyilvánítás szabadsága kerül korlátozásra a személyiségi jogok védelme érdekében. A jelen esetben az említett kijelentés még ezen a határon belül van, a felperes személyiségi jogának sérelme nem következett be. Az ítélőtábla álláspontja szerint a II. r. alperes terhére rótt, elsőfokú ítéleti rendelkező részben szereplő, értékítélettel vegyes tényállítás sem érte el a személyiségi jog sérelmének szintjét.