A felperes keresetére az  elsőfokon eljárt Győri Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az alperes a megjelentetett cikkekkel és fényképekkel – az ott részletezett pontos tartalommal – megsértette a felperes magánélethez, a jóhírnévhez fűződő jogát, a képmáshoz és a magántitokhoz való jogát. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek írt magánlevélben kérjen elnézést a személyhez fűződő jogainak megsértése miatt, valamint arra, hogy fizessen meg a felperesnek 1.200.000.- forint összegű kártérítést, valamint késedelmi kamatát. Indokolásában hangsúlyozta, hogy a felperes közszereplő. A kialakult egységes bírói gyakorlat szerint a közszereplőnek ugyan tágabb körben kell elviselnie a közéletről tudósító média érdeklődését, azonban a közszereplőt is megilleti az a jog, hogy magánéletének részleteit a média tiszteletben tartsa, és azokról csak akkor számolhat be, ha ezek a részletek egyébként közszereplés során válnak nyilvánvalóvá, illetve ha azok közléséhez az érintett hozzájárulását adta. Ehhez képest a felperes magánéletéről tett nyilatkozatai közszereplői minőségét nem érintik, csak a közszereplői tevékenységével összefüggésben minősül közszereplőnek, ezt a kört magánéleti nyilatkozatai nem terjesztik ki. Az a körülmény, hogy a felperesnek a médiában korábban jelentek meg nyilatkozatai, melyek magánélete részleteire is kiterjednek, nem befolyásolják a perbeli közlés – hozzájárulás hiánya miatt fennálló – személyiségi jogokat sértő jellegét. Ehhez hasonlóan a közszereplőről fénykép – hozzájárulása nélkül – csak közszereplői tevékenysége során készülhet.

 

A Győri Ítélőtábla a mai napon megtartott nyilvános tárgyalásán az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított helyes tényállásból levont érdemi döntéssel és annak jogi indokolásával is maradéktalanul egyetértett, így az elsőfokú ítéletet helyes indokai alapján hagyta helyben. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, miszerint a felperes közszereplőnek minősül, ugyanakkor a közszereplői tevékenységén kívüli körben a felperest is megillette a jog, hogy a magánélete részletei – hozzájárulása nélkül – a média részéről ne kerüljenek nyilvánosságra, így ezek kéretlen taglalása jogsértő. A bírói gyakorlat értelmében a magánélet védelméhez, a magánszférához való jog olyan személyhez fűződő alapjog, mely abszolút hatállyal mindenkivel szemben védett, és részét képezi az eltitkoláshoz, elrejtőzéshez való jog is. Az elsőfokú bíróság által megítélt nem vagyoni kártérítés összegét szükségesnek és egyben elégségesnek minősítette. Kiemelten értékelte, hogy az alperes a felperes volt élettársának halálát kihasználva a pillanatnyi közérdeklődést lovagolta meg. A nem vagyoni kártérítésnek ugyanakkor nem csupán a kompenzáció a célja, a jogintézmény büntetőjogi gyökerekkel bír, így olyan esetekben is sor kerül nem vagyoni kártérítés megállapítására, mikor a kompenzáció nem, vagy csak részlegesen valósulhat meg.