A negyvenes éveiben járó vádlott 2018 tavaszán a munkahelyén ismerkedett meg a nála 18 évvel fiatalabb sértettel, aki ekkor élettársával és közös gyermekükkel élt. A vádlott gyakran hazavitte gépkocsival a sértettet, így köztük előbb bizalmi, majd szerelmi kapcsolat alakult ki. Amikor a sértett élettársa erről tudomást szerzett, elköltözött közös otthonukból. Ezt követően a vádlott rövid időn belül a sértettekhez költözött, akikkel hosszú távú közös életet tervezett. Ennek érdekében a sértett gyermeke nevére megvásárolta a ház tulajdoni részének felét, valamint meg is akarta kérni a sértett kezét, már a jegygyűrűt is beszerezte. A sértett bizonytalan volt a kapcsolatban, édesanyjának többször panaszkodott, hogy nem érzi jól magát a vádlottal, sokszor veszekednek, a vádlott nem megfelelően bánik a gyermekkel, kiabál vele. 
2018. szeptember 16-án a sértett közölte a vádlottal, hogy szakítani akar, valamint, hogy a hétvégét a gyermek apjával töltötték, akihez vissza fognak költözni; két nappal később végleg el is költöztek. A vádlott a sértett iránti erős érzelme miatt a szakítást nem tudta elfogadni, ezért üzeneteket írt a sértettnek, amelyekben arra kérte, hogy jöjjenek vissza hozzá. A sértett a vádlott közeledését elutasította, abba azonban beleegyezett, hogy a vádlott elbúcsúzzon tőlük. A sértettek visszamentek a házba az ott maradt dolgokat összepakolni. A vádlott szeptember 27-én délután érkezett a sértettek házához, ahol sokáig beszélgettek. A vádlott este a kanapén fekvő sértett fejét kezdte masszírozni, amikor hirtelen két kézzel, szemből, teljes erővel megragadta a nyakát, és mindaddig szorította, amíg a sértett teste elernyedt és fulladás miatt meghalt. Ekkor jött be a szobába a kétéves sértett, aki sírva az édesanyját szólítgatta, felmászott mellé a kanapéra. A vádlott megragadta őt és átvitte a gyerekszobába, majd a konyhából magához vett egy konyhakést, és azt többször a gyermek mellkasába szúrta. A szúrásokat követően a gyermek 1-2 percen belül eszméletét vesztette, majd néhány perc múlva meghalt.

A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat több ember, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében ítélte bűnösnek, ezért őt életfogytig tartó fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsősorban bizonyítottság hiányában felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést. 

A Győri Ítélőtábla 2021. október 21-én megtartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy a vádlott az ügyben három alkalommal tett beismerő vallomást, amelyben minden részletre kiterjedően elismerte mind a két sértett sérelmére elkövetett cselekményeket. Ezt a beismerő vallomást az orvosszakértői vélemény, a boncolási és helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvek, a vádlott és a sértett közötti messenger üzenetek tartalma és a vádlott cellatársaknak tett vallomása is alátámasztja. A vádlott bűnösségére levont következtetés ezen bizonyítékok alapján okszerű, minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy más nem, csak és kizárólag a vádlott követhette el a bűncselekményt. Az ítélőtábla a bűncselekmény minősítésével és annak jogi indokolásával is egyetértett. A büntetéskiszabás során értékelt körülményeket is helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság. A vádlott visszaélve a volt közeli hozzátartozói bizalmával, orvul, kegyetlenül, embertelen módon követte el a cselekményét. Lényeges súlyosító körülmény, hogy a védtelen, védekezésre lényegében képtelen gyermek sérelmére is ölési cselekményt követett el a vádlott. A vádlott személyiségére, továbbá az elkövetés körülményeire és módjára is figyelemmel az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabása törvényes volt.

Győr, 2021. október 21.

Győri Ítélőtábla Sajtóosztály