A vádlott (1971) és P.J. sértett 2014. augusztustól élt együtt, közös állattartó gazdálkodást folytattak. 2015. május 22-én a lovászpatonai házban tartózkodott P.J., a lánya, O.V.A. és annak barátja K.T.G. sértett, mikor az esti órákban P.J. sértett és a vádlott között ismét vita tárgya lett a már korábban is felmerült tenyészmarha borjú eltűnése. Ekkor P.J. többszöri felszólítására a vádlott elhagyta a házat, és vele tartott a sértett is. O.V.A. és barátja a házban maradtak. A vádlott az udvaron a sértett mögé került, akit hirtelen fojtogatni kezdett. A sértett kiáltozására lánya és barátja az udvarra siettek. A sértett telefonon értesítette a rendőrséget, a vádlott pedig a sértett felszólítására végül átadta a ház kulcsait, és Nagydémre indult. P.J., O.V.A. és K.T.G. sértettek ezután a házba mentek, a bejárati ajtót kulcsra zárták. 

 

A vádlott éjjel ismét visszaindult P.J. sértetthez azzal a céllal, hogy beszéljen vele. Éjjel 3.00 óra körüli időben érkezett meg Lovászpatonára, és a házat a kert felől közelítette meg. A vádlott a ház melletti fa melléképületben gázolajjal, benzinnel, keverék-benzinnel töltött kannákat és flakont talált és ekkor elhatározta, hogy nem ébreszti fel a sértettet, hanem a sértettekkel együtt felgyújtja a házat. A bejárati ajtó küszöbe elé farekeszeket rakott egymásra, melyre autógumit helyezett. Mindezt a pincelejárónál tárolt épületfa gerendákkal és 2-3 köbméter tűzifával együtt a benzinnel lelocsolta és meggyújtotta. Az égő, gázolajjal töltött műanyag kannát pedig az utcára néző szoba ablakán keresztül bedobta. P.J. sértett a kanna bedobását megelőzően azonban felébredt, észlelte a tüzet és felébresztette lányát, valamint annak barátját. A bejárati ajtónál égő tüzet megpróbálták eloltani, azonban ez nem járt sikerrel. Végül az utcafrontra néző, tűzzel nem érintett szobából másztak ki az udvarra, és a szomszédból értesítették a tűzoltókat. P.J. és O.V.A. sértettek 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A sértettek halálának elmaradása annak volt köszönhető, hogy P.J. sértett időben felébredt és el tudtak menekülni a házból. Az égési folyamatnak és a terjedés lehetőségének figyelembevételével a lakóépületben tartózkodó sértettek és vagyoni javaik közvetlen veszélyeztetése beavatkozás hiányában fennállt. Az épületben okozott rongálási kár 3.872.000.- forint. Az ingóságok részbeni megsemmisítésével okozott kár 5.000.000.- forint és 9.695.550.- forint közé tehető. A tűzben elpusztult 30 példány fürj, 40 fürjfióka, és egy kuvasz kölyökkutya.

 

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljárt Veszprémi Törvényszék a vádlottat különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, nagyobb és jelentős kárt okozó rongálás bűntette, 2 rb rongálás vétsége, továbbá álltakínzás bűntette miatt 11 év fegyházbüntetésre, és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás végett; a vádlott meg nem jelölt okból és céllal, míg a védője elsődlegesen megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés, másodlagosan felmentés és enyhítés iránt jelentett be fellebbezést.

 

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és a vádlott által elkövetett cselekményt védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletének is minősítette,  a törvényszék által megállapított minősítő körülmények érintetlenül hagyása mellett. Az elsőfokú ítéletet – a kiszabott fő  - és mellékbüntetésre is kiterjedően – ezen túlmenően helybenhagyta.  A védői fellebbezést a másodfokú bíróság amiatt ítélte megalapozatlannak, mert amennyiben a vádlott szándéka nem irányult volna a sértettek élete kioltására, akkor tevőlegesen kellett volna segítenie a sértetteket a menekülésben, illetve a tűz eloltásában. A vádlotti védekezésben kiemelt éjjeli esőnek amiatt nem volt szerepe az ölésre irányuló szándék megítélésében, mert a tűzvizsgálati szakvélemény szerint a vádlott által előidézett tűz olyan erejű volt, hogy az épület szerkezet is megrongálódott. A másodfokú bíróság által alkalmazott további minősítő körülményt azért kellett alkalmazni, mert a vádlott a tüzet az épületben éjjel alvó sértettekre gyújtotta, akik az ellen nem védekezhettek. Hosszabb időtartamú szabadságvesztést a vádlott eddigi törvénytisztelő élete miatt nem lehetett kiszabni.

 

Győr 2016. október 4.

 

A Győri Ítélőtábla Sajtóosztálya